A Cinema City jóvoltából premier előtti sajtóvetítésen voltunk, ahol bemutatták a Monty Python utolsó előadását. Nagy izgalmak közepette mentünk oda, arra gondolva, vajon az angol humor megteremtőiben, ennyi eltelt év után, lesz-e annyi erő, tudnak-e annyi humort csöpögtetni, hogy ne legyen unalmas a film…

A hat főből álló Monty Python csoport, 1969-ben alakult meg, azért, hogy tévéjeleneteket készítsenek. Néhány perces, össze nem függő vicces jelenetek sokaságát alkották meg az angol, majd később, több ország nézőinek. A most elkészült, vélhetőleg utolsó produkció is több régi különálló és újrajátszott jelenetből áll. A film egy színházi előadás melyet egyetlen előadásra terveztek a londoni O2-es arénába, mely 20.000 ember befogadására képes. A nagy érdeklődésre való tekintettel az egy előadásból tíz előadás lett, és mindegyiket teltház előtt játszották.

A filmvetítés megnyitására a Cinema City, az angol humor magyarországi nagykövetét, Galla Miklóst kérte fel, aki pár szóban bemutatta a filmet, annak keletkezését és a szövegfordítás történetét.
Galla Miklós egy brit zászlós trikóban lépett a közönség elé, ezzel tisztelegve a Monty Python csapat tagjai előtt. A vetítésre többek között olyan magyar hírességek is eljöttek, mint Farkasházy Tivadar és Koltai Róbert.

A néhány perces humorral fűszerezett beszéde végén, Galla Miklós így búcsúzott:
„Van egy poén, ami kimaradt. A szövegkönyvben még benne van, de itt már nem fogtok találkozni vele, úgyhogy elmondom én:
- Hogy hívják azt a fölösleges, szükségtelen bőrdarabot a pénisz végén?
- Férfi!”
Ez a kis szövegrészlet is sugallja azt, hogy nem épp gyerekeknek való ez a korhatáros film, bár ez csak a jéghegy csúcsa.

A film alapjában egy zenés, táncos, feliratos színházi előadás tele igazi, eredeti angol humorral. Első ránézésre mikor megláttam az előzetesét, úgy véltem unalmas és fárasztó lesz. De végül a közel két és fél óra egyetlen percét se találtam annak. Nagyon vicces, szórakoztató mely megnevetteti az embert. A zenés részek, bújtatott és nyílt poénok, mind remekül illenek a képernyőre. És az se ront az élményen, sőt, így talán még sokkal jobb is, hogy eredeti nyelven élvezhetjük végig az előadást és a feliratot kell olvasni. Galla Miklós fordítása nagyszerű, nem rakott bele tipikus magyar poénokat, nem alakította át a szöveget, mondván, magyaroknak így érthetőbb és ütősebb a poén. Nem, ez így jó és így vicces.

Az előadásból limitált számú vetítést tart a mozi, augusztus 7.-én, 9.-én és 15.-én, összesen 12 Cinema City moziban. A tervezet szerint ezen a három vetítésen láthatják az érdeklődők a filmet, 8 vidéki és 4 budapesti helyszínen, viszont ha nagy lesz az érdeklődés, további előadásokat is kitűznek majd a magyar közönség számára.
Aki teheti a három előadás egyikére menjen el, mert igazán felemelő élményben részesül!