A Boldogító igen...

Lassacskán ezt a mondatot inkább felválthatná a boldogító "Majd meglátjuk"

kifejezés. A Házasság szép és jó, de úgy látom, nem a mai társadalomnak való.

Ugyanis az egybekelés egyik alap pillére a hitvallás és annak részletes ismerete.

A 21. század emberének, sajnos már nincs ideje "ilyen dolgokkal" foglalkozni.

Persze, minden "érzékenyebb" ember, legyen az nő avagy férfi (de inkább nő) álmodik ilyesmiről. Hatalmas, vagy éppen meghitt családias egybekelés, herceg, fehér ló, tök-hintó... stb., de sajnos az elmúlt évek statisztikái az én elméletem támasztják alá.

Pár érdekes információ:

- 1921-ben még csak 6188 pár intett búcsút egymásnak míg manapság már kb 25000 pár dobbant évente boldogabb kapcsolat reményében (ez azért meredek 1 pöppet)

- Éljen a élettársi kapcsolat! 2006-ban 100 párból már 10 élvezte az együttélés ezen formáját míg 30 éve 100-ból csak 2 pár választotta ezt a biztonságos felállást
(Jelzem ez a szám folyamatosan növekszik)

- Minden megkötött házasságra jut egy fél válás, azaz két esküvőre 1 válás
(Nehéz matematikai egyenlet...)

No de azért maradjunk annyiban, hogy vannak kivételek, akik igen is hisznek ebben a ceremóniában és fontosnak tartják a házasságkötést.

Ezzel kapcsolatosan van is egy nemrégiben megélt, "fantasztikus" sztorim:

A leendő ifjú pár szolid, csendes esküvőt tervezett bent a belváros szívében, ahova csak a közeli ismerősök látogathattak el, de ez az esküvő, minél mélyebbre hatoltunk az események tengerében, annál inkább hasonlított egy elcseszett rock koncertre...

Képzeljük csak el, ahogy belépünk egy kis klubba, ami agyon van reklámozva a

hely "tulajának" portfólióival és azt sugallják, hogy igen, EZT A HELYET

kerested eddig, itt jól fogod érezni magad.

Elkezdődött a koncert, a szervezők
teli vannak reménnyel és látszik
rajtuk, hogy nagyon elhivatottak,
de ahogy mondani szokták, az ördög
nem alszik... Ahogy beindult a
buli, kicsi gond adódott a
hangosítással, szerencsére edzett
dobhártyával áldott meg a jó isten,
így a szövegek közötti csendet
megtörő iszonyatos sípolás sem
tántorított el attól, hogy végig
nézzem a "koncertet".
Vártuk, hogy jobb legyen, de a porond mester, csak a betanult szöveghez értett,
a hangosításhoz sajnos nem. Ez még a kisebbik gond volt, a nagyobbik gond
eredete a konferancé artikulálatlan beszédében leledzett (Esküszöm, nem lehetett
érteni, hogy mit mond és csak onnan tudtuk, hogy a "közönség énekeltetős"
rész jön, hogy a súgó, aki a hátsó orgonás is volt egyben, belemotyogott a vokál
mikrofonba.)

No de, ne fantáziálgassunk a koncertről, beszéljünk az esküvőről is... Én nem hittem, hogy az életben is van ilyen, de a férj tanúja, az esküvő vége felé kicsit rosszul lett, és kiment levegőzni, az egyetlen gond az volt, hogy NÁLA VOLTAK A GYŰRŰK és amikor eljött az a rész, hogy "...kérem a gyűrűket...", zavartan nézett össze a fiatal pár... 2-3 közeli hozzátartozó és a fotós 10-15 percen keresztül hajkurászta a tanút kint az utcán, mire megtalálták... (hatalmas élmény volt, de fapofával ültük végig az eseményeket, hiszen mégis csak egy meghitt valamiről beszélünk és nem egy elszúrt rock koncertről...

Vissza térve a koncertre,

Letelt a műsoridő (Hála az égnek). A produkcióban semmi fantázia nem volt,

a kivitelezés iszonyatos, a hangosítás egyenesen ocsmány, egyedül csak a

szervezőket sajnáltam, mégiscsak az ő "bulijuk" volt... De a zenekar még le sem

cuccolt, már jött a következő banda a következő fotóssal és a törzsközönséggel,

Szinte ki sem engedtek minket a kapun, mert már annyira be akartak jutni a

terembe, a közös fotózásra is várni kellett, mire a Násznép keveredés megszűnt.

Összegzés:

Ez a buli egy 10-es skálán nálam maximum 3 pontot érdemel.
Ez nem egy lehúzó kritika akart lenni, de hát ilyen a show biznisz...

Kérlek titeket, mindenki fontolja meg, hogy mikor és hogy kezd bele egy nagyszabású buliba és ha már belekezdett, ezekre az apró momentumokra figyeljen oda.

Sok sikert a vállalkozó kedvűeknek!

Rock N' Roll

Kócos