Rend a lelke mindennek

2013. augusztus 06. - Tágrazártszemmel

Általában mindenki kedveli maga körül a rendet és a tisztaságot bizonyos keretek között, de Nagyezsda igyekszik minden rekordot megdönteni a takarítással kapcsolatban. Egyik szombaton lemerészkedtünk a telekre hozzájuk kikapcsolódás céljából, mert otthon olyan meleg volt, mintha a pokolban tartózkodtunk volna.Hab testünket nem akartuk megvillantani egy strandon, így összeszedtem pár rokont, akik csatlakoztak az utamhoz. Hónom alá kaptam a yorkimat és elindultunk.

Megérkeztünk, leparkoltunk. Amíg pakolgattunk ki a kocsiból, kiengedtem a kiskutyát, hogy pisiljen egyet. Abban egyeztünk meg előző este a telefonban Nagyezsdával, hogy a kutyát nem viszem, mert nagyon meleg lesz és különben is blablabla, de nem igazán hatott meg a monológja, így szó nélkül vittem neki meglepetés gyanánt. Úgy voltam vele, hogy a kertben nem fog sok vizet zavarni.

Vladimir üvöltve fogadott.

- Ryada! Nem ebben egyeztünk meg. Arról volt szó, hogy nem hozzátok le Bubukát.

- Tudjuk, de most miért zavar Titeket a kertben?

Paffogott még magában egy sort, visszaült a kertben lévő asztalhoz, töltött egy kis bort, rágyújtott egy cigire és szótlanul nézte, ahogy Bubu a tuják között élvezi a szabadságot a szomszéd pitbull kutyáját hergelve. Nagyezsda éppen a házban pörgetett egy rongyot, amikor is a szeme sarkából megpillantotta a szőrös gyerekem, így a gutaütés határát súrolva kicaplatott.

- Ezt nem hiszem el. Megmondtam, hogy nem hozhatjátok le a kutyát, mert egész nap takarítottam. Most lettem kész a házzal. Nem mehet be oda Bubu. Értve vagyok?

- Amúgy szia! Örülök neki, hogy látlak.

Odaköpött egy sziát, majd csatlakozott a férjéhez, akivel megtárgyalták két percben, hogy mekkora paraszt vagyok. Kiadta parancsba, hogy a bejárati ajtót be kell zárni, hogy a kutya ne tudjon bemenni füves lábbal a steril házba. Zrikálás képpen mondtam nekik, hogy az ablakokat is zárják be, mert Bubut megtanítottam tuskókról dobbantani nekifutásból, így elég nagy az esély arra, hogy a kanapén fog kikötni, ha az ajtón nem tud majd közlekedni.

- Kurva vicces vagy! – könyvelte el Nagyezsda

Úgy gondoltam, hogy elterelő hadműveletet kell végeznem, mert ez így nem lesz jó. Kezdtem én is ideges lenni, ezért bevetettem az enyhülést hozó fegyverem.

- Mennyit fogytál! Egyre csinosabb vagy, áruld már el nekem, hogy hogy csinálod?! - kérdeztem

- Jajjjj, de édes vagy, de nem fogytam egy dekát sem.

- Pedig fogytál. Hidd el nekem, nem szoktam hazudni!

Elkezdte magát nézegetni, mosolygott, mint egy tejbetök, hogy megdicsértem és azt is elfelejtette, hogy van egy kutyánk 3 éve, aki éppen egy kiásott botot cipelt a szájában, majd egy elegáns mozdulattal lebaszta a tiszta terasz közepére. Elértem a célom Nagyezsdánál, de úgy határoztam, hogy egész nap szívni fogom a vérét.

Már egy ideje iszogattunk, amikor is vizelettartási problémáim lettek.

- Nagyezsda! Bemehetek pisilni, szétdurran a hugyhólyagom?!

- Hülye vagy? Hogy kérdezhetsz ilyet? Menjél nyugodtan?

A bejárat előtt levettem a papucsomat, hogy ne vigyek be koszt. Pisiltem, kezet mostam, kitöröltem a mosdót egy ronggyal, ami már be volt készítve erre a tevékenységre. Visszaültem a seggemre és a következő kérdést kaptam.

- Kitörölted a mosdót?

- Természetesen.

- És a csapot is letörölted ugye?

- Hát figyelj. Azt kihagytam a szórásból, viszont gyűjtöttem egy csomó nyálat a számba, ráköptem a tükörre, szétkentem a kezemmel és rárajzoltam Neked egy szivecskét.

Itt lesápadt. A társaság felröhögött, a férje könnyesre röhögte magát, Nagyezsda pedig leellenőrizte, hogy tényleg alkottam-e neki a fürdőszobában, de természetesen makulátlan rend fogadta. Dumálgattunk, aszalódtunk a napon, amikor is úgy éreztem, hogy a hajam lángra fog kapni az UV sugárzástól. Felpattantam és a medence felé vettem az irányt. Megálltam a szélén és üvöltöttem egyet.

- Nagyezsda!

- Mondjad Babám!

- Letöröljem a lábam mielőtt beugrom?

- Micsoda? Hol? - nem értette a kérdést. láttam rajta, hogy lelki szemei előtt már megjelent egy talptörlő a medence szélén, amit ő fejlesztett tökélyre

- Ahhhh hagyjuk. Csak vicceltem. - kuncogtam tovább

Vladimir ekkor fordult le a székről a röhögéstől, Anyám pedig félre nyelte a vizet, amit éppen ivott. Én vidáman dobtam egy seggest a vízbe, de direkt úgy, hogy egy bizonyos mennyiségű víz a száraz ruháin landoljon. Mikor már lilára fagyott az arcom, kimásztam a vízből. Csont szárazra szárítottam magam a kert közepén keresztre feszített pózban, hogy mindenhol teljesen száraz legyek, mert beakartam jutni a házban lévő utolsó szobába a telefonomért.

Levettem a papucsom, mezítláb beléptem. Négy szőnyeg van a házban egymás után sorakozva, különböző helyeken elszórva és mindegyiken rojtok fityegnek. Nos. Ha a rojtok nem szög egyenesen állnak, akkor balhé van, aztán egy fésűvel helyreigazítás történik. Mivel nem akartam tragédiát előidézni, átugráltam a szőnyegeket oda-vissza, így nem történt baleset, viszont kurvára kimerültem. Helyet foglaltam a teraszon Vladimir mellett. Elpanaszoltam neki, hogy milyen mutatványokat hajtottam végre a házban, amíg megkaparintottam a telefonomat.

- Bazdmeg Vladimir! Szöcskéket megszégyenítően pattogtam a szőnyegeket kerülve.

- Nem léptél rá a szőnyegekre?

- Nem mertem.

- Végül is olyan, mint egy atlétikai pálya nem?

- De. A cél pedig a diófa a ház végében.

- Ne is mondd. Az előbb szóltam neki, hogy bemegyek szarni, erre azt mondta, hogy vigyázzak a rendre.

- Mit mondott??? Szarás közben maximum a wc papírból tudsz galacsinokat készíteni, benyálazni és felköpni a plafonra, ami kihívás lenne Nagyezsdának.

- Na ez az. Fogalmam sincs, hogy mi futhatott át az agyán, amikor ezt mondta. Mit gondolt? Hogy majd a szoba közepére fogok fosni?

- Arra nem kért meg, hogy utána centrizd ki a segged?

Ordítva röhögtünk.

Nagyezsda megjelent egy ronggyal a kezében. Néha már azon morfondírozom, hogy vajon milyen elvonási tünetek jelentkeznének nála, ha egy hétre eldugnánk előle az összes takarító eszközt, amit a lakásban tart, de ezt gyorsan el is hesegettem.

- Nagyezsda! Minden tiszta?

- Igen, de még gyorsan elmosogatom ezt a két-három poharat, aztán jövök vissza.

Eltűnt egy időre. Nos. A mosogatásból nagy üzemű konyha takarítás keletkezett, mikor is megérkezett az egyik rokonunk a családjával. Nagyezsda eközben kisomfordált a teraszra sepregetni. Borisz még csak egy éves lesz, éppen a mászási technikáját csiszolgatja. Letettük a fűre, ahol a kutyával kúszó versenyt rendeztek. Miután a gyerekre elegendő fű és por ragadt, felvettem. Leöblítettük a slag alatt. Felakartam vinni a teraszra, de Nagyezsda eltorlaszolta az utunkat.

- Tiszta a gyerek! - mondtam rémülten magam elé tartva a gyereket pajzsként

- Biztos? - húzta fel a szemöldökét.

- Igen. De ha gondolod, akkor még kirázom a hónaljából a port, ami esetleg rajta maradt.

Ekkor már mindenki a térdét csapkodta a röhögéstől, de Iván nagy hibát követette el. Szotyizott és elkalandozott a figyelme. Hozott egy bátor döntést. Ahelyett, hogy szépen a tenyerébe pucolgatott volna, helyette élesen köpött egy faszát a kert közepére. Észrevette, hogy Nagyezsda észrevette. Abbahagyta a hahotázást és a következő két szotyit, hámozás, rágás és gondolkodás nélkül nyelte le

Távozni készültünk. Nagyezsdán láttam, hogy egy óriási kő gurul le a szívéről. Köszöntem neki, megpuszilgattam és megöleltem. Ő is megölelt, aztán valami vizeset éreztem a tarkómnál. Elképzelni nem tudtam, hogy mi lehet a kezében.

- Mi a faszom van a kezedben?

- Na így már jó lesz.

- Micsoda?

- Hát tiszta por volt a nyakad a gyerektől, mert összetapizott, amikor átölelt.

- Na elmész Te a picsába. :)

Össznépi röhögés támadt a kertben.

Nagyezsda hálát adott a jó Istennek, hogy meghívtak egy buliba, ezért nem tudtam nála tölteni az éjszakát, pedig tele voltam ötletekkel. Megköszönte, hogy emeltem a nap fényét, majd egy partvissal a seggemre csapott, hogy megadja nekem a kezdő löketet az induláshoz.