Kiürültek a boltok cigaretta- és dohánytartalékai, hiszen már július közepét is elhagytuk, és az új törvény értelmében július 15-től – de hallottam már 16-át is – csak a nemzeti dohányboltokban lehet kapni dohányterméket. A nemzeti dohányboltok elvileg július elsejével nyitották meg kapuikat, ám a mellékelt ábra azt mutatja, sok esetben nem túlzás – ám igen stílusos – „füstbe ment tervnek” nevezni az elsejei nyitást. Nyilván ennek megvannak a maga okai, de ez most kevésbé lényeges. Sokkal inkább érdekes az, milyen érdekes szituációkat hozott magával az új „füstölgéstörvény.”
Nos, kérem alássan, először is: itt van a fiatalkorúak védelme. Ennek értelmében már elég régóta nem árusítható 18 év alatti személyeknek dohánytermék. Ez okés is; noha kissé képmutatásnak látom, hiszen ha valamelyik kamasz meg akarja szerezni a cigit, akkor meg is fogja és pont. Mindegy. Nos, eddig ez volt, most meg már más (is) van. Nevezetesen az, hogy a nemzeti dohányboltban nem is tartózkodhat fiatalkorú. Még kisgyerek sem. Még úgy sem, hogy például apuka beviszi magával a dohányboltba a kis karon ülőt. Illetve megteheti, de nem fogják kiszolgálni. Mármint a felnőttet. Több dohánybolt ajtaján láttam a vészjósló feliratot, miszerint odabent 18 év alatti fiatalnak helye nincs. Sőt, mi több, a törvény értelmében még a bejárati ajtó (ablak) is úgy van lefóliázva, hogy azon se ki ne lehessen látni, se be. Ez különösen akkor hasznos, hogyha az ember fia/lánya egyedül üldögél eladói minőségében a boltocskában, aztán egyszer fogja magát valami elvetemült fószer, és a belépés, majd az ajtó becsukása után előránt egy fegyvernek látszó tárgyat, fenyegető szavak kíséretében. Világos: vagy a pénz fog neki kelleni, vagy a cigi. (Vagy mindkettő.) Ez azért hasznos ám, mert ezt olyan tökéletesen, szó szerint homályba burkolózva van lehetősége elkövetni, hogy csak na. (Remélem, mindenki érzi az iróniát a sorok között.)
De van ennél jobb is: hallottam már nem egy embertől, hogy vannak külföldiek, akik nemes egyszerűséggel szexshopnak hiszik a nemzeti dohányboltokat, hiszen magyarul ugyebár nem beszélnek szegény párák – tehát honnan is tudnák, hogy a benti dolgoknak olyan kevés köze van a szexhez, mint nekem az atomfizikához –, másrészről azért ott díszeleg a 18-as karika, harmadrészt meg ugye nem lehet belátni a boltba. (Akárcsak egy szexuális jellegűbe.)
Szóval ki van ez ám találva, csak elég rosszul. Persze ez senkit nem érdekel; hiszen mindenki pontosan tudja, hogy a nemzeti dohányboltok megnyitásának valójában vajmi kevés köze van ahhoz, hogy védjük a fiatalokat, ezért csináljuk úgy, hogy nehezebben juthassanak hozzá a dohányhoz és egyéb kreatív ötletek.
Természetesen nekem is megvan a véleményem erről az új cigitörvényről, jókat mosolygok rajta; de ennyi. Ám biztos vagyok benne, hogy vannak, akik nem mosolyognak ilyen jót rajta; sőt, egyáltalán nem mosolyognak rajta, hanem dühöngenek, bosszankodnak és egyebek. Persze nyilván tenni nem tudnak ellene, de elmondják a magukét, és meg kell, hogy mondjam, van abban némi igazság, amit mondanak/gondolnak/éreznek. Ezt már csak onnan is tudom, mert a munkafront terén úgy alakultak a dolgaim, hogy lassan bő egy hete már én is „trafikos” lettem. (No, persze nem tulajdonosi minőségben, hanem alkalmazottiban.) Ebből kifolyólag aztán beszélgetek az emberekkel, és hogy őszinte legyek, egyik-másiknak igen markáns véleménye van erről a témáról. (Van egy olyan sejtésem, hogy ez a többségre is ugyanígy elmondható, csak ők legfeljebb megtartják maguknak a véleményüket.)
De ez még mind semmi! A sajtóban nemrég volt olvasható az is, hogy valami eszement kitalálta, hogy népszavazást kellene kezdeményezni annak érdekében, hogy még közterületen se lehessen rágyújtani. Összegezve tehát elmondható, hogy igazi boszorkányüldözés folyik a dohányosok ellen, ami mára már elérte a „több mint túlzás”-kategóriát. Hiszen értelemszerűen minden értelmes felnőtt ember – még a dohányos is!!! – tisztában van vele, hogy egészségtelen, rossz szokás a dohányzás. (De még a „drogfüggő” kifejezés használata sem túlzás az esetükben, sőt!) Ám ha már a nikotin legális drog, akkor mi a búbánatos istennyilának kell ezt egyre szigorúbb és szigorúbb keretek közé szorítani? Elég érdekes amúgy, hogy bár alkoholt sem vehet fiatalkorú, ám bent tartózkodhat a felnőtt korúval a boltban, amíg az megveszi az esti söröcskéjét pl. a híradó vagy a meccs mellé. De mi ennek az oka? Az alkohol módosult tudatállapotot okoz, míg a dohány(termék) nem. Utóbbi nem változtatja meg a viselkedést, ha túlzásba viszik, nem válik tőle agresszívvé az ember stb., míg az alkoholtól nem is kicsit. Na, már most akkor kijelenthető, hogy alapvetően a dohányzással az ember önmagának árt, nem „veszélyes” másokra, ám az alkoholról ez nem (mindig) mondható el. Mégis dohányzó embertársainkat szívatják értelmetlenebbnél értelmetlenebb törvényekkel, ami lássuk be őszintén, tényleg a képmutatás magasiskolája. Javasolnám, hogy az ennél komolyabb dolgokkal foglalkozzanak a kedves politikus urak, azt pedig bízzák mindenki egyéni döntésére, hogy rombolja-e az egészségét vagy sem. (Esetleg be lehetne zárni a dohánygyárakat; ami természetesen szintén teljes képtelenség lenne.)
Penny Wise
