"Rebootolni csak pontosan, szépen, ahogy az Enterprise megy az égen, úgy érdemes."
Star Trek és Star Wars rajongók nem kívánják már egymást a pokolba, nem támadják egymást birodalmi lépegetőkkel, halálcsillaggal és Klingon-űrhajókkal, hisz istenük J.J. Abrams egyedúrként rendelkezik az eddig különálló két univerzummal és egy szintre emeli őket. Na félreértés ne essék, nem fog Obi Van Kenobi a USS Enterprise fedélzetén utazni, csak látványvilágban lesz hasonló szinten.

A 2009-es Star Trek reboot sötétebb hangvételű, akciójelenetekkel felturbózott film meggyőzte a régi fanatikusokat, hogy érdemes szeretni ezt a világot, szerzett néhány új rajongót is, de akinek mégsem ért volna el kérges szívéig az újragondolt verzió, az talán most meggondolja magát. Abrams ugyanis visszahozta az egyik legnépszerűbb főgonoszt, Khant. Innentől kezdve nem tévedhetünk nagyot, ha arra számítunk, hogy zseniálisnál zseniálisabb jelenetek követhetik csak egymást.

A Star Trek - Sötétségbenmindenből pont annyit hoz, amennyi szükséges a boldogsághoz. Néha picit leül, de aztán megvadult Duracell vérnyúlként támad újra, nyilván, hiszen fárasztó lenne 132 percen keresztül tömény akciót bámulni. Nem is kell, mert itt továbbra is kidolgozott karakterek feszülnek egymásnak, még az utolsó mellékszereplőt is kidolgozták.

Abrams nagyon ért a sci-fi műfajához, tudja, hogyan kell kiszolgálni minden emberi lényt úgy, hogy még véletlenül se távozzon elégedetlenül a moziból. Ettől függetlenül ez a film sem tökéletes. A hosszú felvezetést a rendező ugyanis egy relatíve gyors, de nagyon is élvezetes befejezéssel elintézi, ami maximum azok számára lehet zavaró, akik legalább félórás csatározásra vágytak a vége főcím előtt. Viszont a nagyon is okosan összerakott sztori, minden idők egyik legjobb főgonosza és az eszméletlen látványvilág, úgy kikapcsol több mint két órára, hogy jó eséllyel ülnél be újra erre a menetre a film befejezése után.

gugli

https://www.youtube.com/watch?v=K14lDrNGqnM