Mindannyian fantáziáltunk már különböző szexuális helyzetekről, hiszen ott minden megengedett, csak magunk szabhatunk határt, és ha úgy akarjuk, senki nem fog róla tudni.

Azt hiszem nem túlzok akkor, ha kijelentem, hogy bizony meglepődnénk egymáson, ha megtudnánk, hogy kinek mi motoszkál a kis fejében, a kis „szexfiókjában”.

De vajon kinek mi a határ, és meddig megy el abban, hogy a fantáziáit meg is valósítsa?

Vannak dolgok, amiket manapság már teljesen természetesnek tartunk, és bizony vannak olyan témák, amik teljesen tabuk, vagy legalábbis elítéljük.

Amik a régi időkben, pl. az ókorban teljesen elfogadottak voltak, az mára bűntetendővé vált.

Érdekes dolog az is, hogy míg két nő együttlétét teljesen elfogadjuk, sőt kifejezetten izgatónak, szépnek találjuk, addig két férfiétől még mindig sokakat kiráz a hideg. Ennek ellenére azért már felvállalják magukat a melegek, mert amíg nem kell belátnunk szexuális együttlétükbe, addig különösebben nincs is velük bajunk.

Bár mikor valami ellen kifejezetten harcolunk, nem fogadjuk el, akkor az mindig bennünk is megtalálható. (ezen érdemes elgondolkodnunk, még akkor is, ha ezt is egyből tagadjuk)

Mindannyiunkban megtalálható a férfi és a női oldal egyaránt, mindenkiben más arányban.

Ha mondjuk van egy nagyon határozott, katonás természetű nő, aki a férfiakat is szereti előszeretettel rendszabályozni, benne nyilván több a férfi oldal, mint az szükséges lenne.

Férfiaknál pedig biztosan találkoztunk már a túlzottan kedves, kissé tutyimutyi, határozatlan, már-már melegnek gondolt típussal, hát bennük pedig kicsit túl sok a női vonal.

Ezek persze szélsőséges példák, azért köztes állapotok széles tárházát megtalálhatjuk.

Szerintem igazán érdekes „jelenség” az is, hogy miként változnak át az emberek abból a szerepből, amit hétköznap képviselnek, akkor, mikor a hálószobában vannak. Mert  itt (jó esetben) levetkőzik a gátlásaikat. Utat engednek az érzelmeiknek, a vágyaiknak, amik innentől kezdve kitörnek belőlük. Teljesen más lesz mindenki arca. Ha eddig nem tetted, nézd meg partnered arcát szex közben, biztos, hogy a hétköznapokban soha nem láttad ilyennek. Valaki megszépül, valaki gyámoltalan lesz, valaki kéjes uralkodóvá válik, de biztos, hogy az arca teljesen megváltozik. Ez mindaddig tart csak, amíg maga a szexuális együttlét is, aztán a végén minden vissza a régi kerékvágásba, mintha közötök sem lett volna egymáshoz előtte. Addig az ideig egymásba bújtok, minden lehetséges, minden szabad, mintha nem is ugyanaz a két ember lenne ott, aztán, ha vége, újra két „idegen” lesztek.

Nemcsak az alkalmi kapcsolatokról beszélek, hanem a régóta tartó párkapcsolatokról is. Szex közben mindenki felszabadult lesz, nyitott, mindent odaad, megígér, mond, ezért tudtak ugye már sokszor emberekből információkat kihúzni az ágyasok.

A szex jelenleg az a dolog, ami igazán közel tud minket hozni, legalábbis addig az ideig, amíg tart.

Ha valakivel elindul egymás között a kémia, akkor ott onnantól kezdve igencsak nehéz már ellenállni annak, hogy történjen valami, azt hiszem senkit sem bántok meg azzal, ha kijelentem, hogy főként a férfiaknál van ez így, de persze egy határ után már a nő sem viszakozik.

Abban a pillanatban úgy érezzük, hogy az a legtermészetesebb, ha megtörténik, hiszen elragad minket a vágy, és felesleges volna ennek ellenállni.

Viszont utána mégis ott marad bennünk a kérdés, hogy vajon ez valóban jó ötlet volt-e, ezt most tényleg kellett?

A  nőben ott lesz a bűntudat, rosszabb esetben egy megalázottság érzés is, hogy csak ennyire kellett, a férfi meg reménykedik, hogy a nő nem akar ebbe „komolyabban” belemenni.

Nyilván a szituációt felmérve valamiféleképpen tisztában kellene lennünk azzal, hogy mibe is ugrunk fejest, és akkor kevesebb esély van a későbbi megbánásra.

Semmi baj nincs az alkalmi kapcsolatokkal, csak akkor ezt vállaljuk fel magunkban, hogy most erre van szükségünk, vagy ha nem, akkor meg válogassuk meg, hogy kivel, mikor, mit csinálunk. Tanuljuk meg a szexualitást alkalmazni, használni, ne pedig csak belesodródjunk mindenféle légyottokba.

Vajay Kitti