Ma egy különleges étel receptet osztok meg a nagyérdeművel.

Az alapötlet nem a sajátom, egy koreai receptet formáltam át egy kicsit haza ízvilágra. Az eredeti tengeri gyümölccsel készül, különféle ázsiai szószokkal leöntve, és bár nagyon szeretem az ázsiai ízeket, de most kivételesen mellőztem. Készíthettem volna hússal töltve is, de ma igazán ahhoz sem volt kedvem. Így készült el ez a zöldséges változat.

A paprikát nyersen szeretem a legjobban, zsíros, vagy vajas kenyérrel, vagy lecsónak, lecsós alapnak elkészítve. Nagyon-nagyon ritkán kerül nálunk az asztalra a hagyományos töltött paprika, mert a gyomrom nem lelkesedik a főzött paradicsomos ételekért. Már jóval régebben találkoztam ezzel a recepttel, de mindig halogattam, hogy nekilátok. Túl pepecsnek tartottam. A valóság viszont egészen más. A leghosszabb időt a töltögetés viszi el, a többi megy mint a karikacsapás.

Természetesen tv paprika, 1 kis fej hagyma és bármilyen zöldség a hűtőből, vagy a kamrából, valamint konzerv kukorica. Fűszerekből: az alapvető só, bors, egy, vagy max. két gerezd fokhagyma, egy csipet őrölt római kömény, petrezselyem, majoranna, az elmaradhatatlan kurkuma, és egy csipetnyi őrölt fahéj. Aki szereti chilit is rakhat bele, vagy pár csepp piri-piri szószt, de csak óvatosan! És aki nem vegetáriánus módra szeretné elkészíteni, pirítson le egy kanál olajon darált húst hozzá.

Elkészítés:

A hagymát megfuttattam egy kevés olajon, a zöldségeket (répa, cukkini, padlizsán, karalábé, zeller stb.) megtisztítottam és apró kockákra vágtam, majd rádobtam a hagymára, és sűrű szaftos ragunak főztem meg a fűszerekkel együtt. A zöldségek különböző időben puhulnak át, ezt vegyük figyelembe a főzésnél. A padlizsán már régen szétesik, amikor a répa még esetleg kemény marad. Arra is figyeljünk, hogy a karakteresebb ízű zöldségekből ne sokat keverjünk bele, mert akkor ez az íz lesz a domináns. Akkor jó, ha a zöldségek az összes levüket kiengedték és az a főzés közben részben elpárolgott, részben sűrű pörkölt szerű szaft képződött a zöldségek alatt. Ne főzzük pépesre, mert arra még nem vagyunk rászorulva! Majd idővel, később!

Hogy jobban összeálljon a töltelék, ne csorogjon ki a paprikából, egy kis besamelt készítettem, amibe belecsempésztem egy darabka penészes sajt maradékot is. Ez igazán megdobta a zöldséges egyveleg ízét.

A paprikákat félbevágtam, a csumáját eltávolítottam az erekkel együtt. Egy kicsit meg kellett volna abálni őket, de én ezt a folyamatot kihagytam. Ropogjon egy kicsit a fogam alatt a paprika is, ne csak a panír.

A zöldséges masszát beletöltöttem a félbe vágott paprikákba. Ez volt az igazán időrabló munka a többihez képest. A töltelék csak addig érjen, ameddig a paprika széle engedi. Ne púposodjon ki belőle, mert az valószínűleg ki is fog pottyanni sütés közben. Nyugodtan bele lehet nyomkodni, meg lehet paskolni, hogy ott is maradjon.

A megtöltött paprikákat a szokásos módon bundáztam, majd forró olajban mindkét oldalukat szép pirosra sütöttem. Ha csak a zöldséges változatot készítjük, nem kell sokáig sütni, éppen, hogy színt kapjon, illetve ki hogy szereti. Ha darált húst is teszünk bele, azzal sem kell sokáig az olajban hagyni, hiszen a húst előre megpirítjuk, szinte készre sütjük.

Vigyázat! Rengeteg lesz egy kevés zöldségből is! A végén nem győzzük majd az újabb és újabb paprikákat kibelezni, hogy elfogyjon a töltelékünk. Az ízesítésre is figyeljünk oda, ne legyen fűízű a végén.

A paprika csodákat a készítés napján tócsnival és tzatzikival tálaltam, de megmondom őszintén a másnapi változat, jó habos krumpli pürével nagyobb sikert aratott.

Melegen igazán finom, de hidegen csak úgy tzatzikival is kellemes harapnivaló. Mikróban jól tűri a melegítést, így nagyobb mennyiség esetén sem kell már rögtön a másnapi ebédről, vagy vacsoráról gondoskodni.