Az utóbbi időszakban nagyon sokat foglalkoztam Oroszországgal és annak sportjával. Kutatásaim alatt rá kellett jönnöm, hogy az elkövetkezendő években sok sportesemény házigazdái lesznek az oroszok, elsősorban a 2018-as labdarúgó vb-vel és a Szocsi Olimpiával foglalkozik cikkem, mellyel egy új sorozatot indítok el, amelyekben a nagy sportesemények gazdasági, társadalmi, politikai hatásait elemzem és az események árnyékában történő dolgokkal is foglalkozom. Elsőként tehát Oroszországot választottam.

A nagy események kandidáló logói

Oroszország az elmúlt években megkapta több nagy világverseny rendezési jogát. Elsőként a 2014-es téli Olimpiát említeném meg, amelyet kiváló kampányának köszönheti (videó lentebb) mely főleg arra épített, hogy a tengerparti Szocsi, az orosz üdülőhely esélyt kapjon (Salzburgot és Pjongcsangot előzte meg, a dél-koreai város majd 2018-ban rendez téli Olimpiát). A siker talán nagy önbizalmat is adhatott az orosz pályázatoknak, 2018-as vagy a 2022-es labdarúgó világbajnokságot, amire a futball hazájának nevezett Anglia is beadta kandidálását, azonban a FIFA úgy döntött, hogy Oroszország kapja meg a rendezés jogát, hiszen ebben a régióban nem rendeztek még világbajnokságot. Viszont beszélnünk kell arról is, hogy a FIFA vezetősége az elmúlt időszakban átesett egy korrupciós botrányon, több a szövetséghez tartozó szervezet, mint például az Ázsiai vagy a Karibi térségek vezetői bele is buktak ebbe (ez főleg a 2022-es katari vb miatt okozott problémát, a korrupció egyik áldozata Mohammed bin Hammam lett). Bár az oroszországi kandidálás állítólag tiszta volt, abban az időszakban főleg az angol és az amerikai sajtó támadta az orosz győzelmet, nem érezték jogosnak a döntést a FIFA részéről (mondanom sem kell, talán mi is hasonlóan érezhettünk 2007 áprilisában, mikor az UEFA a horvát-magyar vagy az olasz pályázat helyett az ukrán-lengyel nevezést fogadták el a 2012-es labdarúgó Eb megrendezéséért). Ennek ellenére Oroszországban azonnal megkezdődött a tervezési munka, hogy vendégül lássák a világot.

A Szocsi Olimpia reklámja, sokat mutatták nemzetközi televíziós társaságok a kandidálás idején

A kép magáért beszél: Andrej Arshavin és a győzelmet jelképező papír

2007-ben, amikor Oroszország megkapta a 2014-es téli Olimpia rendezési jogát, azonnal megkezdődött a pénzek mozgósítása, dollármilliók mentek el a terezésekre, a kivitelezés egy-két létesítmény esetében még most is tart, bár most már tényleg minden munkafázis a vége felé közelít. A város infrastruktúrája kiváló állapotban van, hiszen gyorsvasúttal meg lehet ma már közelíteni Moszkvából Szocsit, sőt, a város egykori szovjet repterét is felújították. Az ország elnöke és teljhatalmú ura, Vlagyimir Putyin már 2007-ben is arról beszélt, hogy modern Olimpiában gondolkodnak (egyes hírek szerint a legmodernebb felszerelések fogják a sportolókat fogadni az Olimpiai faluban), pénzügyileg az orosz állam mindent meg fog tenni azért, hogy a Játékok minden igényt kielégítsenek, nem lesznek fennakadások, nem lesz áramkimaradás (ami sajnos Oroszországban elő szokott néha fordulni), a kiszolgálás fantasztikus lesz. Tény és való, hogy nagyon sok infrastrukturális beruházást csináltak, azonban arról is kell beszélni, hogy a költségek irreálisan magasra rúgtak (egyes orosz ellenzéki politikusok arról beszéltek, hogy az autóutak költsége olyan magas volt, mintha kaviárból építették volna azt), az ott lakók szerint az építkezések során többször földrengések voltak, emiatt kútjaik kiszáradtak, házaik tönkre mentek. Persze tudjuk, hogy az orosz társadalom a világ legszétdaraboltabb társadalma, hiszen sokan élnek mély szegénységben, míg világviszonylatban nem kevés orosz tagja a leggazdagabb 500-nak. A különbségek persze feszültséget generálnak az országban, mégis az orosz emberek többsége úgy gondolja, hogy a Putyin inkább a jövő embere, nehéz lenne elképzelni nélküle az országot. Többszörösen szárnyra kaptak olyan hírek is a szocsi építkezésekről, hogy csecsenekkel és grúzokkal (nem oroszokkal) építtetik az olimpiai létesítményeket, többségüknek embertelen körülmények között kell dolgoznia. Azt lehetne mondani, hogy Oroszországban hasonlóképpen kezelik a helyzetet mint Kínában, ahol a 2008-as pekingi nyári játékok alatt jelent meg egy olyan karikatúra, amin az szerepelt, hogy a sportolóknak az emberi jogokat a stadionon kívül kell hagynia. Persze lehet arról beszélni, hogy az infrastrukturális fejlesztések nem fognak kárba menni, mint egy-két olimpiai helyszín esetében (jó példa erre Athén), hiszen turisztikailag erős, az oroszok nyári üdülőövezetéről beszélünk a Fekete-tenger partján, a közeli hegyekben pedig síparadicsom épült a kalandvágyó, téli sportokat kedvelők számára. Továbbá sokat segít, hogy a város ad otthont a jövő évben megrendezésre kerülő első Formula 1-es orosz nagydíjnak. Itt ki kell arra térni, hogy az F1 korlátlan urának nevezett Bernie Ecclestone olyan piacokra szereti a száguldó cirkuszt vinni, ahol sok pénzt és potenciális piacot remél, bár neki is voltak mellényúlásai (például Törökország), de egyre inkább kivehető, hogy az orosz emberek vevők lesznek a nagydíjra, új (tőkés) orosz pilóták érkeznek a mezőnybe, a Marussia révén orosz csapat is van, érdekes lehet tehát a jövő ilyen szempontból. Persze Putyinnak rég a látókörébe került az F1, de nem tudta végrehajtani azt, hogy Moszkvában utcai versenyt rendezzenek, így maradt az, hogy egy pályát építsenek, azonban itt már nem Moszkva vagy a fővárossal versengő Szentpétervár jött szóba, hanem az a Szocsi, ahol a téli Olimpiát rendezik. Több okból is érdekes lehet az, hogy miért ragaszkodik ennyire az orosz vezetés (főleg Putyin) ehhez a városhoz. Talán a befektetések megtérülése, talán a turisztikai szempontok, vagy az, hogy Putyin gyerekkora óta itt nyaral, de ez inkább már csak egyfajta összeesküvés elmélet lenne. Mindenesetre tény, hogy az Olimpiai stadion lesz az egyik házigazdája a világbajnoki mérkőzéseknek is.

Az ellentétek jól láthatóak szabad szemmel is: az Olimpiai sportcsarnok képe és néhány "lakóház nem messze az olimpiai síközponttól

Itt ki is térnék a labdarúgó világbajnokságra. A helyszínek kiválasztásánál fontos szerepet játszott az, hogy az a város az ország nyugati részén legyen. Jóformán az ország keleti részén lévő Vlagyivosztokból nem sokan fognak átjönni a transzszibériai expresszel csak azért, hogy megnézzenek egy mérkőzést. A város amúgy sem kedveli az országban lévő hatalmat, többször volt Putyinellenes tüntetés, sokak kirekesztettnek érzik magukat az országból. Ha tovább megyünk, akkor sok ország hangoztatja sokszínűségét, hogy mennyi közösség tud békésen megélni egymás mellett egy országban (ha csak arra gondolunk, hogy a Dél-afrikai Köztársaságban is félretették a világbajnokság idejére a társadalmi különbségeket, az ország sokszínűségét erősítették). Nos, erre Oroszország a legnegatívabb példa. Elég csak arra az esetre gondolni, amikor a kétezres évek elején csecsen terroristák megtámadták az egyik moszkvai színházat, majd az orosz hadsereg olyan vegyi fegyvert vetett be, amitől mindenki meghalt a színházban. Csecsenföld nem kap autonómiát, Oroszország pedig nem ápol jó kapcsolatot szomszédaival. Grúziával megromlott a kapcsolata, Ukrajnával folyamatos vitái vannak a gázszállítási tranzitdíj miatt, Kínával területi vitái vannak (eltérőek az álláspontok bizonyos esetben, hogy hol a határvonal), és persze ott vannak az egykori szovjet utódállamok, akik az oroszok árnyékában élnek (például Kazahsztán vagy Mongólia) és ki szeretnének kerülni ebből a létből. Feltehető a kérdés, hogyan is kapcsolódik ez az egész a labdarúgó világbajnoksághoz? Amikor kiválasztották azokat a városokat, amely vébé mérkőzésnek helyszíne lesz, a legnagyobb meghökkenés és felháborodást a kalinyingrádi helyszín okozta. Oroszország exklávéjának a fővárosa ugyanis nem rendelkezik nagy futballmúlttal, népessége nem éri el a félmilliót sem! Többen mondhatnák azt, hogy a Kaukázus vidékéhez több olyan csapat köthető (legismertebb példa hazánkban a most csődhelyzetben lévő Anzsi Mahacskala, de említhetném a Terek Groznyijt is), amely vidéken a labdarúgásnak nagy hagyománya van, több csapat is található itt. Persze józan ésszel gondolkodva meg vannak az érvek, hogy miért is van ez így. Ha megnézzük a Kaukázus kiismerhetetlen térségét, akkor láthatjuk, hogy igen magas a terrorveszély a sok nemzetiség és szélsőséges csoportjaik miatt, akik az autonómiáért küzdenek (például a csecsenek vagy a dagesztániak, nem beszélve a grúz határ közelségéről). Ezzel szemben Kalinyingrád békés város, mindamellett sokszínű, és még kikötővel is rendelkezik. Nagy kérdés azonban, hogy mennyire fognak örülni egyes csapatok annak, hogy a vébé közben repülővel kell egyik illetve másik város között ingázni, hiszen nem egyszerű a kérdés, bár ugyanez a helyzet felvetődhetett volna az előbb említett Vlagyivosztok esetében is, ámbátor a szintén említett déli régióban is rendeznek majd mérkőzéseket, ám azokat Volgográdban és a kicsit kieső Rosztovban lesznek majd. De aki belelát a putyini politikába, az láthatja a döntéseknek az okát. Feltehetnénk a kérdést, hogy hogyan dönthettek mondjuk Szaranszk, a kevés futballkultúrával rendelkező Jekatyerinburg vagy Kalinyingrád mellett? Egyértelműen annak köszönhető (mint ahogy Kazany is így kapott helyszínt) hogy a lobbiérdekek (értsük ezen az oligarchákat), sokkal nagyobbak voltak, minthogy Putyin szétossza az ország területén a helyszíneket. Nem valószínű, hogy a sokszínű ország területéről mondjuk nyelvrokonaink, a hanti-manysik el fognak utazni bármelyik, az ország európai részén található stadionba. Így elmondható, hogy a társadalmi széthúzás az országon belül erősödhet a világbajnokság közeledtével, azonban az is elmondható, hogy sok ilyen nagy esemény összehozta az embereket, de ez a hatás leginkább a nagy esemény alatt történik, nem pedig az előkészületi fázisban. Az tény, hogy a nagy stadionok építésében nagy részt vállalnak azok a vállalatok, akik klubtulajdonosok is hazájukban (Gazprom-Zenit Szentpétervár, Lukoil-Szpartak Moszkva) amelyek pénzügyileg is erősek, és arra törekszenek, hogy hazájukban a futballinfrastruktúra olyan legyen, mint Nyugat-Európában, ezáltal a jövőben akár sztárjátékosokat is idecsábíthatnak, bár az ország ma még mindig nem tartozik a közkedvelt labdarúgókat elcsábító országok közé, ezáltal a megadva a római gondolkodással élve a cirkuszt az embereknek.

Az vb kandidáló videója: Érdemes belegondolni, hogy a videó eleje is a sokszínűséget hirdeti, de a videó további részében kiderül, ez csak az európai rész játéka lesz

Persze nem szabad amellett elmenni, hogy más nagy eseményeknek is házigazdája lesz vagy volt az elmúlt illetve az elkövetkezendő években. 2008-ban megrendezték a labdarúgó Bajnokok Ligája döntőjét a moszkvai Luzsnyiki stadionban, mely az idei évben otthont adott az atlétikai világbajnokságnak is. Úgyszintén a 2013-as évben Kazanyban rendezték a 27. nyári Universiadét, és itt fogják rendezni a 2015-ös vizes vb-t is, melynek helyszíne a multifunkcionális Kazany Aréna lesz (ebben a komplexumban rendeznek egy-két mérkőzést a foci vb-n is). A hatások igazán a jövő nagy eseményei után lesznek érezhetőek, bár most még mindig elég idegen és barátságtalan az, ha valaki azt mondja, főleg a nyugati országokban, hogy menjünk nyaralni Oroszországba. Mindenesetre az látszik, hogy az ország rohamos fejlődésnek indult (többek között köszönhető ez annak is, hogy a kimerülő energiaforrásokból, mint amilyen a kőolaj és a szén, jelentősen el vannak látva, a legnagyobb gázexportáló ország), a sportrendezvényektől azt is várják, hogy a turizmus erősödhet, a milliárdosok pénzeiket az országban tartják, új gazdasági kapcsolatokat lehet kiépíteni. Azonban azt látni kell, hogy a társadalom igen nagy része szegénységben él, jövedelmi szintjük alacsony a nyugati átlaghoz képest és a kisebbségek is óriási problémát eredményeznek a mindenkori politikai vezetésnek. Putyin nagy valószínűséggel nem csak 2018-ig, mandátuma lejártáig, hanem utána is irányítja majd az országot, nagy kérdés, hogy vajon a sport örömet és békességet tud-e hozni ebben a nagy és sokszínű országban, és a fiatal generáció, amely elkallódással küzd (több cikk is szól arról, hogy az orosz fiatalok sokat isznak már egészen fiatal korban) tud-e majd integrálódni a sport irányába.

A kazanyi Universiade és a vizes vb logói