Nem telik el úgy 6 hónap folyamatában, hogy ne bukkanna elő ez a misztikus Dubai téma, ögen, and ögen.
Dubai neve immáron eggyé vált a lőcsők a pina és a pénz fogalmának nedves elegyével.
Feltételezem, hogy turisztikailag is kiemelkedő statisztikát tudnak nyújtani; szinte látom, amint Abu Buhir áll a lézerkivetítő előtt, s mutatóujjával segít láttatni a tavaly évi grafikont, mely szerint, most is kurva jó évet zártunk, mert rohadtul mennek ezek a kézzel festett olajköpő Burj Al Arab makettek, szóval jut majd zsé bőven golflabdaszedő kurvákra is.
Oly’ annyira összefonódott ez a luxust jelentő név, s eme faktum-fabula, hogy mikor a buszmegállóban két chopper-kerekes kisnyugdíjas beszéli, hogy jajj de megnézné ezt a Dubait magának, akkor nékem a fogaskerék ama kérdést kattogtatja fülem járatába, hogy ottan senior kategória létezik-e vajh’? Golflabdaszedés helyett, csipkeverés?

No és persze azt se felejtsük el, hogy az ottan tevékenykedő tálentum-asszonyoknak ez a város jelenti munkásságuk, mondhatni juropásszuk csúcsának végső, s egyben legfőbb állomását.
Ezen okán a Homok-Hercegnők legtöbbje előtte végigsásszézta az oboa-vonalat, melynek etap-pihenői a kereskedelmi csatornákon át, egészen a Pléjboj díjnyertes kancája címig vezettek, egészen addig, míg a mezítelenségtől a „calm down” életfílingig tett Szent Csöcs zarándokút végén, Dídzséjjé nem avanzsálódtak.
Ezúton hívnám fel a figyelmet, Ti Dámázó Kurtizánok, hogy a mejjehúsa helyett tessenek valami mást is villantani, mert a szakma igen telített lett az elmúlt esztendőkben, há' csak ne vegyüljünk már bele a klisékbe kérem!

De amondó vagyok, aki szereti, űzze; hiába hát, van, aki Account Local Sales Manager Pro Assistant akar lenni, mást  pediglen pár nulláért jól megolajoztatja járatait.
S ki tudja, lehet egyszer majd én is elrepülök arrafelé; hovatovább, szívből mondom, mindég is vonzott a dolog, hogy arab antilop hátát szőrin üljem meg, mezítelenül, libbenő játékos csecsekkel mint Bo Derek, miközben monumentális faszú olajsejkek üldöznek sólyom szárnyán repítve magukat, hogy majdan a sivatag reszelős szemcséi közt magukévá tegyék olajba merített testem, s kéjsikkantásomtól legyenek hangosak a gyémántporba forgatott hanyag homokdűnék.
Nohát, ki érez még benne cselendzset?

Míg gondolkodnak a Kedves Olvasók, meleg szívvel ajánlom 6sorosomat, és küldeném mindenkinek, aki szeretni fogja! Sanyikám, Neked is!

Dubai

Sivatagi levegő,
Züllött-fülledt házak,
Eksztázistól feszülő,
Kéjes arab vágyak:
Szemérmetlen hatások,
Zengően nagy baszások.

Hekksütő Marika néni