Vajon mi mit tennénk, ha váratlanul különleges képességekre tennénk szert? Mire használnák új tulajdonságainkat? Ezeket a kérdéseket feszegeti Az erő krónikája is.

Három fiatal srác, Andrew (Dane DeHaan), Matt (Alex Russell) és Steve (Michael B. Jordan) egy este, érdekes felfedezést tesznek, egy földbe vájt lyukban. Ezek után veszik észre, hogy birtokukba került egy bizonyos erő. El tudnak mozdítani tárgyakat az akaratukkal, fel tudják őket emelni és akár még repülni is képesek, hisz innentől kezdve rájuk a fizika törvényei nem hatnak. Lefektetik a fontos szabályokat, azonban a szárnypróbálgatások, erejük megismerésének ideje lejár. A trió egyik tagja elveszíti önkontrollját, nem fogja vissza magát és olyat tesz, mely mindhármújukat megváltoztatja.

Mostanában rendkívül felkapott lett a found footage stílus, lényege az olcsóságban rejlik. Nem túl költséges effektekkel lehet megpakolni az amúgy sem drága filmet. A nézőnek megfordulhat a fejében az ilyen filmek láttán, hogy vajon a szereplő miért hordozza magával a kamerát és miért kell folyamatosan bekapcsolva lennie? A Cloverfield esetében sikerült egy szórakoztató és izgalmas filmet produkálni, a [REC] horrornál pedig egy forgatócsoport kameráján vagy éppen a kommandósok sisakkameráján keresztül láthattuk, mikor felbukkant egy bezombult ember.

Az erő krónikája fiatalokról szól, akik minden percüket rögzítik, akár azt, ha nem jön a busz, vagy ha megisszák reggeli teájukat. Olykor átváltanak utcai kamerákra, hogy láthassuk az éppen zajló történéseket, ám bármennyire is igyekeznek némi idő elteltével erőltetetté válik az áldoku stílus.

Habár a játékidő nem túl hosszú, a film mégsem kapkodós, hagyja, hogy a srácok kiélvezzék képességeiket, majd szépen becsúszik a történésekbe a bonyodalmat, amely egy látványos romboláshoz vezet. Az erő krónikája végső soron egy jó és nézhető szuperhős film és az áldokumentarista műfajt ötvözete.

gugli