Az utóbbi napokban az országban a két legfontosabbnak mondható labdarúgóedzői pozícióra jelentettek be szakembereket: a válogatott szövetségi kapitányi pozícióra, illetve a rekordbajnok FTC vezetőedzői posztjára. A két döntés között nagy különbség van, mint ahogy a két feladat között is, de egy-két dolog ugyanaz: megfelelni a szurkolói elvárásoknak, szakmailag kiváló munkát kell elvégezni és eredményesen dolgozni. Mostani cikkemben a két döntést elemzem. Kezdjük rögtön a kapitánnyal.

Pintér Attila kinevezése az országban gyakorlatilag mindenkit meglepett. Egervári Sándor lemondása után többször is elhangzott, hogy külföldi szakemberben gondolkodik a szövetség, még akkor is, ha ez sokba fog kerülni. Ezt követően jöttek a találgatások, ki lehet az ideális edző, aki betöltheti a kapitányi tisztséget. Heynkestől Fred Ruttenig, Bölönitől Paulo Sousáig, mindenkinek a neve felmerült, emlékezetes, hogy egy fogadóoldalnál már akkor lehetett fogadni a magyar kapitány kilétére, mikor még Egervári nem mondott le (a legérdekesebb jelölt ezen oldal szerint Bobby Davison volt). Az ország várva várta, hogy milyen neves szaktekintélyt fognak hozni, aki világbajnokságon járt, nagy nemzetközi tapasztalattal rendelkezik és képes egy hosszú távú koncepciót felépíteni, nem elsősorban pedig céljául máris a 2016-os Európa-bajnokságra is kijuttatja a válogatottat. Ezek alapján valóban megkérdőjelezhető, hogy akkor miért Pintér Attilára, a Győri ETO vezetőedzőjére esett a választás. Bár Csányi Sándor magyarázata valahol érthető, sokak nem értik, miért kellett egy országot jóformán hülyíteni a külföldi kapitány érkezésével? De nézzük meg, mi szól Pintér Attila mellett.

Csányi Sándor és Pintér Attila kézfogása: bemutatták az új kapitányt

Ha azt vesszük alapul, hogy Supka Attila és Herczeg András mellett ő a legeredményesebb edző az elmúlt 10 évet figyelembe véve, akkor a döntés teljesen racionálisnak mondható: 2004-ben bajnoki címet és kupagyőzelmet szerzett a Fradival (fél szezonon keresztül volt edző), 2005-ben a Matáv Sopronnal kupagyőztes, 2006-ban a Vasassal kupadöntős, 2010-ben bajnoki bronzérmes a Győrrel, 2013-ban bajnok és kupadöntős szintén a Rába partiakkal. És ne feledjük, kb. az utóbbi 10-ből 4 évig nem vállalt munkát vagy nem kérték fel edzőnek, így talán ezért is lehet kicsit kurtább ez az eredménysor. Nemzetközi szinten a legnagyobb eredménynek a Győr 2010-es Európa Liga menetelését mondanám, akkor a szlovák Nyitrát, a kazah Atyrau-t és a francia Montpellier-t is kiütötték a kupából, de a Play Offban már alulmaradtak a Dinamo Zágrábbal szemben. A Csányi Sándor által említett tények, hogy kemény kezű edző, habitusát tekintve valóban hajtós és motivált, akire szükség lehet a válogatottnál. Pintér Attila a bejelentés után adott nyilatkozatában felrajzolt tervek érdekesnek mondhatóak. Az itthon játszó játékosok összetartása, taktikai megbeszélések egy jó elképzelés, hiszem más magyar sikersportágakban (például vízilabda vagy kézilabda) alkalmazzák az összetartást, de a mai nemzetközi futball talán nem ezt követeli meg, főleg úgy, hogy a külföldön játszó válogatott játékosok ezeken nem fognak részt venni klubkötelezettségeik miatt. Másrészről kérdéses, hogy mennyire fog tudni szót érteni olyan játékosokkal, mint Szalai Ádám, aki kb. két hónappal ezelőtt a magyar edzői garnitúra ellen szólalt fel. Továbbá érdekes kérdés, hogy annak idején, mikor még a Fradi edzője volt, akkor a játékosok petíciót írtak, hogy milyen keménykezű edző, ami egyrészről jó, hiszen így a gyeplőt a kezei között tudja tartani, ami elődjének nem mindig sikerült, másrészről pedig doppingolni tudja játékosait. Ez fontos lehet akár döntő mérkőzéseken is, így azt lehet mondani, hogy talán ő a legjobb választás a posztra, ha a magyar edzőket nézzük. De mi szól ellene?

Pintér Attila eddigi állomáshelyein viszonylag sikeres volt

Tény, hogy nemzetközi szinten nem jegyzett, kevés tapasztalata van. A fent említett mérkőzések mellett idén vele esett ki nagyon simán, 1-4-es összesítéssel a Győr a Maccabi Tel Aviv ellen, gyakorlatilag a Győrnek ezeken a meccseken esélye sem volt a győzelemre. Továbbá ott van edzői pályafutásának legsötétebb része is, hogy kiesett 2006-ban a Vasassal. Magyarul a válsághelyzeteket nem mindig képes jól megoldani, ennek egyik ellenkező példája 2012 nyarán, amikor a Győr nem indította erősen a bajnokságot, a csapat szurkolói a távozását követelték, mégis, a bajnokság végére maga mellé tudta állítani a nézőket, mivel 30 év után bajnok lett az ETO-val. Persze hozzá kell tennem rögtön, hogy mindkét győri regnálása alatt főleg légiósokból állt a keret, kevés magyar kulcsjátékos volt a csapatban, bár voltak kiváló meglátásai is, neki köszönheti Pátkai Máté vagy Varga Roland, hogy válogatott lehetett (Varga esetében csak kerettag). Kérdéses, hogy nem fogja-e elveszíteni a fejét, ismerve habitusát. Továbbá az is nagy kérdés, hogy valóban együtt tud-e működni az NB1 edzőivel, vezetőivel, hiszen sok esetben hangoztatják, hogy a klubérdekek miatt nem engedik el egyik vagy másik játékost. Tehát a feladat nem egyszerű, azonban Pintér Attila sem az az egyszerű ember. A cél világos, bár tényleg nehéz lenne azt mondani, hogy 30 év után majd most lesz világversenyen ott a magyar válogatott, de higgyünk abban, hogy most tényleg sikerülhet a 24 csapatos Eb-re kijutni, mert az amszterdami 8-1 után már csak a hit maradt, mint ahogy az elmúlt lassan 30 évben.

Akiknek leginkább meg kell felelni: a szurkolók

Most pedig Thomas Dollal foglalkoznék. Amikor decemberben Ricardo Monizt elküldték a Fraditól, várni lehetett, hogy most végre egy Fradi érzelmű, magyar edzőt ültetnek le a kispadra. Aztán rögtön Kubatov Gábor és Orosz Pál is bejelentette, hogy külföldi edzőben gondolkodnak. A döntés gyorsan, még az idén meg fog születni, hamar megegyeznek az új vezetőedzővel. De azt már az elején kijelentették, hogy senki nem fog akkora teret kapni, mint Ricardo Moniz. Ha a holland edző mérlegét nézzük, azért nem mondanám, hogy annyira rossz lenne, hiszen neki köszönheti a Fradi, hogy Besic, Leonardo vagy mondjuk Bönig a csapathoz szerződött, mint ahogy voltak mellényúlásai is, gondolok Tuyp-ra, Valpoortra vagy Martinusra. Hogy mennyire lesz jó edző Thomas Doll, mennyire lesz sikeres, az kérdéses. Az egykori német válogatott játékos edzőként egy bajnoki bronzérmes volt a Hamburggal, kupadöntőbe juttatta a Dortmundot. Későbbi állomáshelyén nem sikerült ilyen eredményeket elérni, nagy kérdés, hogy sikerül-e neki lendületet adnia a Fradinak. Annak az FTC-nek, ahol a vezetők és a szurkolók még nem tettek le a nemzetközi kupaindulásról, így Dolltól az az elvárás, hogy a dobogón végezzen a Ferencvárossal, ami reálisan elérhető cél. Szakmai tudását nem tudnám elsőre megállapítani, mint ahogy azt sem, hogy milyen habitusú edző, abban lehet reménykedni, hogy fiatalosságával érez magában akkora ambíciót, hogy lendületet adjon az ősszel gödörbe kerülő zöld-fehéreknek. Neki azonban van ideje dolgozni, hiszen az NB1-ben legközelebb márciusban játszanak mérkőzést, igazán akkor lehet megítélni, hogy jól döntött-e az FTC vezetősége, ha a csapat tétmérkőzésen is bizonyít az új német edzővel.

Az új Fradi edzőt Orosz Pál mutatja be