2013 október. A világbajnoki selejtezősorozat vége. Sokszor lehet sokfélét mondani a válogatott teljesítményéről, és az eredmények tudatában kell is! Mondhatjuk azt, hogy nem így indult, mégis ez lett a végeredmény. A szerethető csapatból egy vert sereg lett, a szurkolók elveszítették bizalmukat a futball iránt. Többek között azért sem jelentkeztem sokáig, mert megrázott a bukaresti 3-0, de a mostani eredmény újra arra késztetett, hogy szóljak! De kezdjük az elején!

2012 szeptemberében a magyar közvélemény a nehéz sorsolás ellenére bízott abban, hogy ez a társaság odaérthet a csoport második helyére, de ehhez itthon meg kell verni a román, a török és az észt válogatottat, de még akár Hollandia ellen is kellene legalább 1 pont, és akkor biztosak lehetünk a pótselejtezős helyünkben. A bizalom annak volt köszönhető, hogy a válogatott az előző Eb selejtező sorozatban megcsípte a 3. helyet, nyertünk Finnországban és a svédek ellen itthon, tetszetősen játszott Amszterdamban (akkor ugye 5-3 lett az eredmény, úgy, hogy még vezettünk 2-1-re) és 19 pontot sikerült akkor Egervári Sándor tanítványainak elérni! 2012 szeptemberében tehát Andorrában kezdtük a sorozatot, az akkori 5-0-ás győzelem elvárás volt. Bár akkor úgy éreztük, hogy döcög a szekér, és legalább 8 góllal kéne nyerni, akkor is elégedettek voltunk a csapattal! Ezek után következett egy sokkal de sokkal nehezebb feladat! A holland válogatott elleni itthoni mérkőzést nagy várokozások előzték meg! A már említett 5-3, és a németalföldiek gyenge Eb szereplése bizakodóvá tette a magyar embereket. De az álomból hamar valóság lett, és óriási hibákat elkövető magyar védelem már a 3. percben kapitulált! Elek Ákos hibája és még sok más szerencsétlen dolog vezetett az 1-4-es eredményhez! Akkor mindenki úgy érezte, hogy erről a sorozatról is lemondhatunk, pedig Hollandia megverése maga lett volna a csoda! Arról nem beszélve, hogy a mérkőzések azon része következett, amit hozni kell! Így készültünk az észtek elleni idegenbeli és a törökök elleni hazai mérkőzésre! Itt kell megjegyeznem, hogy talán itt volt utoljára szinte teljes csapatunk, nem voltak sérültek, nem volt annyi hiányzó! Észtországból szerencsésen, Hajnal Tamás távoli góljával elhoztunk a 3 pontot, így jött el a törökök elleni mérkőzés! Akkor már tudtuk, hogy valami nem stimmel az ellenfélnél, hiszen kikaptak saját otthonukban a román válogatottól, és lehetett hallani a kapitány körüli viszályról is! Aztán a török vezetésnél mindenki azt hitte, hogy ez altatás, és arra senki sem gondolt még a legvadabb gondolatában sem, hogy mi következik ezután! Koman szerencsés egyenlítő gólja és a félidő után talán akkor játszott a legjobban a magyar válogatott! Az 50. percben Szalai góljával már vezettünk, és az 57. percben Gera 11-ese beállította a végeredményt! És hogy milyen a sors: 2007-ben ha még emlékszünk, pont a törökök elleni Eb selejtezőn kiharcolt egy 11-est, a skót Stuart Doughal azonban műesésért kiállította a magyar csapatkapitányt, és a végén 3-0 lett az eredmény! Tulajdonképpen ennek a győzelemnek köszönhetően jutottak ki a törökök a 2008-as Eb-re, ahol az elődöntőig meg sem álltak! Tulajdonképpen azon a vereségen vett revánsot a válogatott! Úgy mentünk el a téli szünetre, hogy 4 meccsen 9 pontot szereztünk, jobb gólarányunknak köszönhetően pedig megelőztük Romániát!

Holland zakó

Török verés

Az, hogy utána mi történt, azt nehéz lenne szavakkal leírni! Már a tavalyi norvégok elleni barátságos meccsen érezhető volt, hogy valami nem jó, nem ugyan olyan, mint korábban! A sima 0-2-t még elnézte a magyar közönség, mondván, ne ezen a meccsen, hanem a márciusi románok elleni mérkőzésen tegyék oda magukat! Aztán beütött a krach. A vb selejtezők előtt lejátszott Izrael elleni barátságos mérkőzésen történt szurkolói incidensek miatt a FIFA vizsgálatot indított az ügyben! Közben a csapat a törökországi Belekben 1-1-es döntetlent játszott Fehéroroszországgal! A Simon Wiesenthal központ, a FARE, és egy bécsi izraelita kör megfosztott több ezer embert attól, hogy a helyszínen szurkolhassa végig a románok elleni mérkőzést! Több ezer ember szórakozását tették tönkre minden lelkiismeret furdalás nélkül! Még maguk a román ultrák is elismerték, hogy egy futballmérkőzés a szurkolókért van, értelmét veszíti egy zárt kapus találkozó, mindamellett, hogy örültek ennek, hiszen nem kell pokolra számítani Magyarországon! Ha belegondolok abba, hogy milyen kevésen múlott a győzelem, tulajdonképpen ez a győzelem kellett volna a második helyhez! Nem így lett, és a 93. percben a védelem szerencsétlenkedése miatt 2-2-es döntetlen született! Akkor, mikor már mindenki elkönyvelte a győzelmet! A következő mérkőzésen már egyfajta győzelmi kényszer volt rajtunk, mégis kicsit gyámoltalanul játszottunk Törökországban! Mai napig azt mondom, hogyha másképp áll fel a csapat, meglehetett volna a 3 pont, és nincs több kérdés a csoportban! Ennek ellenére a törökök szereztek vezetést, amire Böde Dani jött és válaszolt is! Az 1-1 talán a románok számára volt a legjobb eredmény! Úgy vonultunk nyári szünetre, hogy még 1 pont előnnyel másodikak vagyunk, és a következő bukaresti meccs sorsdöntő lesz. Amelyik csapat ott nyer, az lesz a második, nagy szerencse és körbeverésekre lenne szükség ahhoz, hogy ez ne így legyen! A törököket akkor már mindenki leírta, nagy valószínűséggel csak a 3. helyre érhetnek oda nagy szerencsével! A krónikához még hozzátartozik egy mérkőzés! Válogatottunk júniusban játszott egy tétmérkőzést, a lebeszélt ellenfél (akire már így hirtelen nem emlékszem, hogy ki lett volna) helyett a nemzetközi szinten kevésbé jegyzett Kuvait volt az ellenfél Győrben! A közvélemény egy sokgólos győzelmet, jó játékot várt mindamellett, hogy a kapitány kipróbálhat egy-két új játékost is! Ehelyett azt láttuk, hogy a kuvaitiak átrohannak rajtunk, a csodának és Vanczák Vili fejesének köszönhetően sikerült hoznunk a meccset! Már akkor jól kivehetőek voltak a törésvonalak, látszott, hogy sokaknak nem volt kedvük játszani így a nyár elején, mindenki a háta közepére kívánta a Kuvait elleni találkozót, a játékosok flegmán játszottak, védelmünk gyakorlatilag onnantól nem volt! Megalázónak is tűnhetett, hogy csak 1-0-ra nyertünk! De akkor is ott volt a bizakodás, hogy nem most kell megmutatnunk mit tudunk valójában, ráér majd szeptemberben! Ezt követte az augusztusi csehek elleni barátságos meccs, ahol gyakorlatilag örülhettünk az 1-1-nek! A tavalyi csehországi mérkőzésen, amikor ők már az Eb-re készültek nem adtak ki magukból mindent, így sikerült nyernünk 2-1-re, de azon a mérkőzésen nem sok esély mutatkozott a győzelemre! Így érkeztünk el 2013. szeptember 6.-hoz, ahhoz a bizonyos bukaresti találkozóhoz!

Vanczák gólt érő fejese a románok ellen

Böde ünnepli gólját a törökök elleni meccsen

A mai napig rejtély, hogy mi volt a taktika! Az, hogy 3-0-ra kikaptunk még csak egy dolog! Az, hogy Guzmics Richárd hibájának köszönhetően már a 2. percben vezetett az ellenfél az egy másik dolog! És az, hogy az egész meccsen egy átkozott helyzetünk volt az pedig egy harmadik dolog! Ezt még meg is tudnánk valahogy emészteni! De a mutatott játékot nem tudta senki se megemészteni! Motiválatlan, enervált, tűz nélküli, gyenge produkciót mutattunk be, míg a románok csak tették a dolgukat legjobb tudásuk szerint! Még azt is lehet mondani, hogy az ő játékuk alapján egy jó magyar csapat el tudta volna hozni a 3 pontot a bukaresti pokolból! Ehelyett gyámoltalanul játszottunk és megaláztak minket! A közvélemény győzelmet várt a fiúktól, helyette kaptuk ezt! A bukaresti kijózanító pofon kellett ahhoz, hogy belássuk, nincs helyünk a vb-n, nem érdemeljük meg a pótselejtezőt, és csak bízhattunk az eredmények szerencsés alakulásában! Egervári Sándornak talán akkor nem kellett volna azt nyilatkoznia, hogy az előrelépés megkérdőjelezhetetlen! Ha egy évvel ezelőtt a törökök elleni győzelem után nyilatkozza ezt, az emberek el is hitték volna ezt a mondatot, de egy 3-0-ás vereség után senki! Az ezt követő szurkolói sértettség valahol érthető volt! Több ezer magyar áldozott pénzt és időt, hozott áldozatot azért, hogy ott legyen a bukaresti nemzeti stadionban és szurkolhasson a válogatottnak! A kapott produkció gyakorlatilag egyenlő volt a 0-val! Ezt követte az észtek elleni hazai mérkőzés! A Puskás stadionban finoman szólva sem volt telt ház, a szurkolók nem éltették a csapatot! A bukaresti mérkőzés után mindenki örömünnepre készült egy esetleges győzelem esetén, hiszen akkor egy észtek elleni hazai győzelem gyakorlatilag a pótselejtezőt érő második helyet érte volna! A fiúk dacosan játszottak és kiütéses 5-1-es győzelmet értek el! A csoportban addigra biztossá vált, hogy Hollandia előnye behozhatatlan és kijutottak a világbajnokságra, így az ő szempontjukból a hátralévő két mérkőzés tét nélküli! A magyar vezetőség abban bízott, hogy talán a hollandok majd kísérleteznek és nem kockáztatnak, a nagy sztárok a vb-ig visszamondják a válogatottságot! Azonban ez nem így történt!

Ez a pillanat törte össze az összes vb álmot

Már a holland kerethirdetés előtt lehetett tudni, hogy erős csapattal készülnek ellenünk! Nem lehetett azt mondani, hogy majd olyanok fognak játszani, akik eddig Van Gaaltól kevés lehetőséget kaptak! Azt is lehetett tudni, hogy nálunk azonban sok a hiányzó, sokan pedig nem lehettek ilyen-olyan okok miatt a válogatottban! Egervári Sándor bízott a csapatában, a mérkőzés előtt azt mondta, hogy talán megcsíphető a 3 pont is a "narancssárga oroszlán" amszterdami barlangjából! Pedig érdemes lett volna Várhidi Péter szavaira hallgatni, aki azt mondta, hogy nem az lesz a lényeg, hogy mi mit játszunk, az, hogy mennyit fognak hagyni minket a hollandok! Ez sajnos be is következett! Ne feledjük, az első félidőben szinte nálunk se volt a labda! 10-12 passzt meg tudtak csinálni úgy, hogy magyar játékos nem tudta megzavarni ezt a játékot! A védőink olyan hibákat követtek el (főleg a román vereség egyik főludasa, Korcsmár Zsolt), amiket még a serdülőben is jobban meg tudnak oldani a gyerekek! Minden hibánkat ki is használták. A hollandok nem kegyelmeztek nekünk, a 8 gól mellett rúgtak még egy szabályos gólt, amit nem adott meg a játékvezető, illetve 2 kapufát! Talán ez mindent elmond! Az egyedüli értékelhető játékosunk az a Dzsudzsák Balázs volt, aki kifakadt az észt győzelem után! Lőtt egy szép szabadrúgást, kiharcolt egy 11-es, amit be is lőtt! Az, hogy a többiek mit csináltak, arra nincs szó! Sok magyar ember azért nézte végig a meccset, hogy lássa, mi lesz ennek a mészárlásnak a vége! Senki sem gondolta, hogy 8 lesz a vége! Megszégyenítették azt a mezt, amelyben egykoron az Aranycsapat játékosai mellett olyanok játszottak, mint Sárosi György, Albert Flórián, Mészöly Kálmán, Nyilasi Tibor, Törőcsik András vagy Détári Lajos játszott! Egytől egyig nagy nevek! A maiak közül sokak az ő emléküket köpték le ezzel a játékkal!

Szétvertek minket

Az, hogy még van egy Andorra elleni hazai kötelező győzelem, az már senkit sem érdekel ezek után! 17 pontunk lesz, amiből 6 Andorra ellen, 6 Észtország ellen, 4 Törökország ellen (a hazai 3 pont megsüvegelendő), és 1 Románia ellen (nagyon hiányzott az a hazai győzelem)! Továbbjutásról nem lehet beszélni, ahhoz olyan szerencsére lenne szükségünk, mint 1997-ben a finnek elleni öngólnál! A 3. vagy 4. hely reális, bár meg kell mondanom, én is jobbra számítottam! Egervári Sándor távozásával véget ért egy korszak, és bár rossz lett a vége, nem lehet azt mondani, hogy nem voltak eredmények (gondoljunk csak a svédek megverésére). Hogy ki lesz az utód? Attól tartok, az MLSZ már döntött, és Paulo Sousa váltja majd Egervárit, aki már a Videotonnál sem szeretett a magyar játékosokkal dolgozni! De őszinte leszek én is! Legszívesebben magyar edzőt látnék, méghozzá megadnám az esélyt Mészöly Gézának, de elképzelhetőnek tartanám, hogy nálam még Pisont István, vagy valamelyik ambiciózus fiatal edző (mint például Véber György vagy Horváth Ferenc) is bizonyíthatna a válogatottnál! És mi a helyzet a játékosokkal? Sok válogatottnak el kell gondolkodnia a csapatban! A kapusok között Király Gábornak be kellene jelentenie válogatottból való visszavonulását, helyet adva mondjuk Köteles Lászlónak, aki brillírozik a Genkben! Megyeri Balázs helye sokáig nálam megkérdőjelezhetetlen volt, mostanra azonban szinte lehetőséget sem kap az Olimpiakoszban, Egervári azonban mégis beválogatta! A csatársorban Szalai helye megkérdőjelezhetetlen, Németh is egyre jobb formában van a klubcsapatánál, talán Priskin is hadra fogható lesz a jövőben, és bár Szabics kiesett, kicsit reménykedhetünk, hogy Rudolf visszaszerzi azt a formáját, amivel képes lehet hátára venni a csapatot, és ne feledkezzünk meg Nikolicsról sem, neki pedig külföldre kéne igazolnia! Böde és a többiek talán kérdésesek lesznek! A középpályára reméljük visszatér Huszti, Dzsudzsák valószínűleg addigra újra nyugat-európai csapatnál fog szerepelni! Nálam kérdésessé vált a mostanában kicsit szürkébb Hajnal, az állandóan sérült, az Eb seleztezők idejére 35 éves Gera, és az egyre kevesebbet bizonyító Koman! Érdemes lesz tehát figyelni Kovács Istvánra, Radó Andrásra és a diósgyőriekre (például Bacsára vagy Barczira), egy-egy barátságos meccsen meg kellene nekik adni a bizonyítás lehetőségét! Védekező középpályás pozíciójában Elek Ákos mellett kevés olyan magyar játékos van (talán még Pátkai Máté) aki válogatott szintet képviselhet, bár ki kellene próbálni Józsi Györgyöt, aki rutinos és megbízható ezen a poszton! Az új kapitány legnehezebb feladata a védelem összeállításánál lesz! Sokáig Juhász Roland megkérdőjelezhetetlen volt, játéka meghatározta a védelmünket! Az Anderlechtből való hazaigazolás, illetve a kevesebb játéklehetőség miatt kikerült a keretből is, magabiztossága megkopott! Vanczák Vilmos a legrutinosabb védője a válogatottnak, évek óta meghatározó játékos a svájci Sionban, és bár volt sok hibája a válogatottban is, ma nem lehet kihagyni onnét, megkérdőjelezhetetlenül ő az egyik szélső védő! Varga József tiszta szív játékos, meghatározza a hátsó alakzatot, bevethető védekező középpályásként és szélső védőként is, a zongoracipelő megtestesítője! nem lehet őt sem kihagyni! A többiek azonban nehezen értékelhetőek! Korcsmár Zsolt mérkőzések óta nem találja magát, nem tartom valószínűnek, hogy sokan beválogatnák az amszterdami teljesítménye alapján, mint ahogy a két szombathelyi védőt sem! Guzmics Richárd és Devecseri Szilárd megmozdulásait bármelyik külföldi adó év végi vicces összefoglalójába be lehet tenni! Szörnyű volt látni a két játékos teljesítményét, hiba volt Egerváritól, hogy nem barátságos meccsen kísérletezett velük, hanem tétmeccsen próbálta ki őket! És itt jegyezném meg, hogy Otigba Keneth nem kapott lehetőséget a mestertől egyetlen egyszer sem! De a magyar közeg hibája, hogy olyan játékosokat hagyunk veszni, mint Debreceni András vagy Szolnoki Roland, akik játéktudásuk alapján válogatott szintűek! Debreceni a Honvéd áldozata lett (holott Hemingway azt mondta pár évvel ezelőtt, hogy a Honvéd csapatát jórészt magyarok alkotják, Baráth Botondon kívül mindegyik védő külföldi), Szolnoki Rolandnak pedig meg kell küzdenie Alvaro Brachival a Videotonban! Szörnyű, hogy amíg az akadémiák termelik a játékosokat, addig a felnőtteknél már meg kell küzdeni a helyükért a vásárolt külföldivel szemben, ami nem lenne rossz, csak az a baj, hogy jórészt külföldi mesterek ülnek most már az NB1-es csapatok padjain, akik a külföldieket favorizálják!

Sok a kérdőjel a jövővel kapcsolatban

Utoljára hagytam a közvéleményt! 1986 óta az elmúlt lassan 28 évben mindig áltatva voltunk a sikerrel! Kétévente az új kapitányok úgy hazudnak, mint a politikusok! A magyar futballt kedvelők számára a majd most kijutunkból egy kicsit már elegük van! Minden sorozat végén azt halljuk, hogy most valami elindult, és majd legközelebb sikerül! A történelmi 8-1-es vereség egy olyan pofon volt, amely véget vetett minden álmodozásnak, a következő kapitány bármit mondhat, nem fognak hinni neki! Olyan sikerre van szükség, mint az olaszok elleni 3-1 vagy a már sokat emlegetett svédek elleni 2-1, amely hitet ébreszt a magyarban! Téves az a gondolat, hogy mi ne szeretnénk a magyar futballt, hiszen akár 80000 ember is tudna teli torokból szurkolni a magyar fiúknak! Reálisan kell azonban gondolkodnunk, még az újságíróknak is, így nekem, az egyszerű bloggernek is felelősségem van! Egy generáció nem látta a válogatottat világeseményen, több gyerek ma úgy nő fel, hogy szereti a focit, még se tud mondani egyetlen magyar játékost sem, míg én fel tudom sorolni a teljes keretet! Ez elképesztő, bár ha arra gondolunk, hogy kétévente van valamilyen nagy futballtorna, de egyikre sem jutunk sose ki, így nekünk mindig a nyári Olimpia marad, mint egyetlen hazafias adrenalinforrás! Fáj kimondani, de a jelenlegi helyzet alapján ez így fog maradni, bár én is bízom abban, hogy 2016-ban a 24 csapatos Eb-n már a magyarokért is szoríthatunk!

A magyarok igenis szeretik a válogatottat!

Jó lenne ide már kijutni!