Felnőtt tartalom!

Elmúltam 18 éves, belépek Még nem vagyok 18 éves
Ha felnőtt vagy, és szeretnéd, hogy az ilyen tartalmakhoz kiskorú ne férhessen hozzá, használj szűrőprogramot.

A belépéssel elfogadod a felnőtt tartalmakat közvetítő blogok megtekintési szabályait is.

Tágrazártszemmel

A helyzet változatlan - Tankcsapda: Urai vagyunk a helyzetnek (kritika)

2014. november 26. - Jam01

25 éve a pályán, 13 nagylemezzel, milliónyi koncerttel és még több rajongóval a háta mögött a három debreceni rockmaffiózó még mindig tépi a húrokat és Lukács még mindig megmondja a magáét. Ellenben van ebben bármiféle újdonság?

A Köpök rátok egy meglepően jó kezdet volt, legalább annyira, mint pár éve a Mi a F*sz van?!, meg is hozta a kedvem, hogy elkezdjem várni az új 'csapda albumot. Aztán pár nappal a megjelenés előtt megérkezett A zene betemet, amely ugyanekkora sebességgel döngölte a földbe a várakozásom legapróbb szikráját, hiszen ez eléggé...őőő...kaki? Talán valami olyasmi. Egy b oldalas Dirty Dogs riffel hogy állhat elő Magyarország "legnagyobb" rockzenekara 2014-ben? Plusz hogy állhat elő egy elfuserált Lonely Day utánzattal (Ez egy ilyen nap) vagy egy gyatra Mötley Crue próbálkozással (Vörös rúzs - ez a dalpáros egyébként a lemez mélypontja)? A Sállállállá című triolára épülő Szózat-ferdítést már nem is említem, mert abban a dalban a végén kívül, mikor Lukács búcsúzkodik, semmi eredetiség nincsen (nyilván a Szózatot nem kell bemutatnom - szerintem a Bárány-ban pont elég volt belőle annyi invokáció, a főriffet kb ezer helyen hallottuk, a refrén riffje pedig a My Chemical Romance House of Wolves-ában megtalálható).

Tracklist:
01 - A zene betemet
02 - Semmi pánik
03 - Egyedül a világ ellen
04 - Koponyák és Csontvázak (feat. Farkas Zoli)
05 - Olyan mint rég
06 - Vörös rúzs
07 - Ez egy ilyen nap
08 - Térdre borulnak a gyengék
09 - Köpök rátok
10 - Lélekhangokból
11 - Sállállállá (Csak bennem bízz)

A maradék hat dalból van nekünk egy "sz@r a világ"-triumvirátusunk (Semmi pánik; Koponyák és csontvázak; Olyan, mint rég), egy "honnan jött Lukács Laci" eposzunk ezredszerre (Egyedül a világ ellen), egy szerelmes dalunk pop-refrénnel (Lélekhangokból - kimondottan fogós, Föld és Ég-szerű refrénnel) és egy pörgős, a lemez csúcspontját jelentő tételünk, amely a Punk&Roll nyomdokain íródva merít a Juggler-ből és a Tudok egy munkát-ból (Térdre borulnak a gyengék). Tulajdonképpen ennyiből áll az album: összeollózásokból és önismétlésekből. Mindemellett egyszerűen képtelen vagyok nem szeretni a Tankcsapdát, mert Lukács hatalmas forma, csak egyre kevesebbszer forgatja jól azokat a bizonyos szavakat, amelyek "élesek mint a pengék". A címadó tétel verse a Legjobb méreg albumra hajaz, refrénje tisztára Connector: 567-es időket idézett, a Farkas Zolival (Ektomorf) közös koponyás dal nálam erőltetett és stílusidegen, az Olyan, mint rég-ben pedig annyira nehéz feldolgozni a kellemes kis alapra helyezett velős mondanivalót, mint azt, ha Fekete Pákó kifogástalan magyarsággal szólalna meg. Így tehát azt kell mondanom, hogy jó ez a Tankcsapda, hiszen összegyűjtötték az elmúlt 25 év kiemelkedő momentumait és átfogó képet kaphattunk a "honnan-hova" kérdésre, de legközelebb már szeretnék egy kicsit felfrissített, érdekesebb lemezzel barátkozni.

Jam

süti beállítások módosítása