Igen van egy titkos ügynökünk, aki a szigetről jelent. Ő egy nagyon tanár és imád szigetelni. István tanár úr jelenti, mostantól midennap! A sziget és minden amiről nem hallani.
"Szabadlábon..
Szerintem szombaton nem volt teltház, de éjszakai pillangó sokan voltak. Már kora délután masíroztam a tömeggel a hídon, Poroszkafalvára. Mindenki megy valahova, vagy úgy tesz, mintha menne, esetleg próbál menni. Na, ebből a típusból láttam a legtöbbet pénteken és szombaton. Ha annyi a világ, amennyit beletöltesz alapon (sörreklám a sörtelenek kedvéért) nézzük, akkor ezen a hétvégi napon az én világom (zárt világ) megtelt. Vizuális élményekkel, beszélgetésekkel, táncra utaló mozgáselemekkel. Korai érkezésem a Civil Szigetnek szólt, annak a fehérsátras utcaszakasznak, mely messziről az Egri Csillagok török táborára hajaz. Nyüzsgésben, kavalkádban tényleg vannak keleties vonásai. Ez találkozási pont is a régi ismerősöknek, pihenőhely a másnapossággal küzdőknek, kulturális feltöltődés az éppen arra vágyóknak. A múzeumi negyed a sátrakba zárt tömény hungarikum. Van itt minden, hadtörténet, korhű ruhákban parádézó harcosokkal, kortárs művészet, szabadtéri installációkkal. A kultúrzónás színpadon naponta sztendappolnak, komolyat énekelnek (áriáznak, operálnak) és könnyűt zenélnek. A különböző alapítványok, nemzetközi ernyőszervezetek szórólapozgatnak, szerencsekereket pörgetgetnek, lufi fújó versenyt szerveznek. A vámosok is itt vannak, marcona tisztekkel és fejedet beillesztheted a képbe csempész vagy vámos arc helyébe és fotozzzá ezerrel, élményfallal. Érdeklődhetsz a nukleáris energiáról, a zúnióról, vagy a hideg, meleg és még eldöntetlen irányultságról egyaránt.
Sajnos egyre több olyan helyet találtam, ahol délután négykor a civileknek látszók inkább a Punnany Massif koncertjére sminkeltek, hogy jó helyet szerezzenek az első sorokban. Illetve a biztonsági őrrel falatozók és teli szájjal kiabálók népes hada ütötte fel fejét a zónában. Hát ez nem éppen civil kurázsi! A civilvégen található a felekezetek gyülekezete, karácsonyfaégős világító Bibliával és Rabbis tanácsadással. Szemben egy OTP automata és pénzfeltöltő állomás, hot-dog árussal. Ez szép! Ezt a sok élményt hátrahagyva szinte szaladtam (amennyire az elmúlt napok igénybevételei engedték egymás elé helyezni a 45-ös lábaimat) a szambás lányt gusztálni. Ott volt, időben érkeztem, uff. Azaz kicsit hamarabb is, ezért óvatlanul az első sorban foglaltam, helyet sörrel a kézben és vártam a műsort. A lány a ritmusos zenére elkezdte rázni magán, azokat a testi alkatrészeket, amiket ilyenkor érdemes. Kámon, kámon, kám hír – szólt az enerváltan vonulgató fesztiválozóknak. Nem nagyon akartak kötélnek állni. Ekkor követtem el a nap legnagyobb hibáját, kárörvendően felnevettem, hehe, ma csak nekem táncolsz. Aha. Felrántott a padról ez a csepp lány és szambáznom kellett. Áldozatot hoztam. Égő áldozatot. (Az értelmező kéziszótár szerint: teljesen elégő áldozat) Végül is jól sikerült, tíz perc után feladta a reménytelen küzdelmet. Szegény nem sejtette, hogy a ritmusérzékemnél csak a mozgáskoordinációm gyengébb. Inkállányos keresésbe kezdtem, mert két napja nyoma veszett. Lecserélték egy szakállasra, hát ez az eurovíziós fíling nem jött be. Így kénytelen voltam egyedül menni a guminőhöz. Minő guminő! No, azért nem kell megijedni és a tizennyolcas karikát kitenni, csak a nyugdíjba vonult, reaktivált Happy Gang együttes koncertjére baktattam. Kellemesen csalódtam. Ügyes, profi bulisták. Olyan pörgős, csápolós koncertet adtak, hogy mindkét lábam elvált a padlótól és két kezem az ég felé emelkedett. Ezt idén még kevesen váltották ki belőlem. Álmodoztam egy éjjen át, mert sokáig voltam távol és kérek egy kulcsot a szívedhez. Talán ez randi dumának sem lenne rossz.
Csatlakozott az esti bulizáshoz a büntetés-végrehajtás jeles figurája, jó ismerősem bvGyuri. Kölcsönös pizza-sör meghívások után hajkurásztuk a csajokat. Egyet találtam, (azaz, ő talált meg) elém állt, kézmozdulatával jelezte, táncoljunk. Jó! Aztán a bal kezével végig vezette tekintetemet a testén, majd nekidőlt a korlátnak… magára rántotta és elfeküdt. Csak a biztonsági őrök tudták kivezetni, kissé dülöngélő friss (ez csak az időbeliségre vonatkozik) ismerősömet. Döglenek utánam a nők! Kifelé menet bvGyuri egy régi „munkatársába” botlottunk. Még döntésre vár, mert az ítélkezési szünetet a bírók is a Szigeten töltik, de erről majd holnap! Öregszem, de azért még törekszem… Holnapi bejegyzésem időpontja a tankönyves szállítás függvénye "
