Még meg sem születtem, mikor a texasi ranchen Dzsoki már kislapáttal kutat ásott ki a birtokon, és az onnan feltörő vizet árulta keményített tehénszarból korongozott bögrében, darabját 2 centért.
A Dallas, avagy a texasi keresztapa és sleppje.

Lemmingsként tódultunk a zajdoboz elé, hogy virtuálisan magunkba szívjuk a birkaürülék az olaj, valamint a pénz szagának fenséges elegyét. Ennek emlékére vonultassuk hát fel Dallas "archetípusait", az emberöltő alatt megismert igazi száuszforki tanyabirtokos családot, majdan életútjukat továbbszővén, merengjünk el a további évek releváns kérdései felett.

Kattintós felzárkoztató: Szarpucoló Ray, Lúzer Cliff, Szent Ellie, Lagymatag Bobby, Univerzális tetűláda, avagy Jockey

Akkor:

A 6306-os legfőbb spanja az alkohol volt, tehát szerepének egy jelentős részét végigpiálta. Mata részegen többet lehetett látni, mint józanon, azonban a kristálypohár gyakori használatát nem tulajdonította betegsége eredetének, volt is nagy vándöring az arcán, mikor bedugták az elvonóra.
Gyengeségünket hajlamosak vagyunk másra kenni, így történhetett, hogy kedves urát, Dzsokit hibáztatta, amiért a vodkásüveget gyorsabban kiszlopálta, mint kisborjú, anyja csecséből a tejet.
Szó, mi szó, Jocit legalább annyira gyűlölte, mint amennyire imádta, ez amolyan mazochista-fétis keverék korcs szerelem volt, s Jockey hiába tűzdelte farkára Texas összes pináját, sosem jutott túl a húzódó válási vitáján. Addig kínozták egymást, míg Sami véletlen teherbe esett, ezzel hozva világra az evil klónt: Dzsonit, akiről a félelem-ittas kezdetek kezdetén még azt hitte, hogy faterja nem más, mint Cliff Noname Barnes, na mert akkortájt gyakorta vágták egymást gerince.
Persze Szemit sem kellett félteni, rendszerint az enemy-vel kefélt, tehát Száuszfork azon groupjával, akiket Dzsoki előszeretettel gyűrt volna  bele egy szarvasbika formájú olajhordóba, és gyújtotta volna fel őket a picsába.
Szegény Szamara csak próbált valami kis szeretet-morzsát felporszívózni a dolláros napok rései közül, azonban a nyomorú sors mindig fülébe súgta:  kutyának sem kellesz.
Ezért lett legjobb haverja a szesz (és Ellie), minek következtében a detoxból való Menekülő ember megformázása alkalmával, kalocsai mintaként feltekeredett egy oszlopra.
Feltehetőleg a sanyarú évei, valamint a bárpult ütemes nyalása végett alakult ki exkluzív ajak-mimikája, ami védjegyévé vált.

Most:

A kezdetekben még próbálta felvenni a harcot, de sajna hiába feküdt a Ritz-órabéres pszichológus rökamiéjára, a végén mégiscsak a halálba piálta magát. Valószínűleg az utolsó dolog, amit látott, a szeszesüveg alja volt. Hiába járt a helyi cowboyok anonim gyűléseire, nem segített rajta sem a kemény rodeós farok, sem pedig a közös csoportos programok, azaz a birkalasszózás, vagy a komposztáló újraépítése és dekorálása. Egyedül I. St. Elenor Ewing Farlow próbált meg rajta segíteni, azonban empatikus törekvése egy idő után kudarcba fulladt.
Mielőtt azonban a mérgezés bevégezte volna dolgát, a halálos, 5ezer dolláros betegágyán egy utolsó mondat elhagyta a száját: „Dögölj meg Jockey”.