Ez a nyár sem szól másról, mint a többi, ám annak, aki felvételizett, egy csipetnyi izgalom megspékelte a nyaralások és bulik sorozatát. Szövögetik a jövőjüket, számolgatnak és várakoznak. Sajnos, vagy szerencsére, én is ebben a cipőben járok, ahogy ebben az országban még 95.000 ember rajtam kívül.
A felvin (http://www.felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak) és az edulineon (http://eduline.hu/cimke/felv%C3%A9teli+2013) folyamatosan érkeznek a friss statisztikák, a pontjaink is lassan gyülekeznek, a ponthatárokat pedig még a héten kihirdetik. Van, akit nem túlzottan izgat, van, aki tűkön ül, embere válogatja, de az igazság ideje már a nyakunkon. Hogy mi történt eddig?
Leadtuk a jelentkezési lapot. Ha ez megvan, már félig nyertünk. Aztán akik alapszakra jelentkeztek, szépen letették az érettségit - több, kevesebb sikerrel -, befejezték a középiskolai tanulmányaikat, a szorgalmasabbak pedig nyelvvizsgát is szereztek, esetleg OKJ-s végzettséget. Nekik túl sok dolguk nem maradt ezután, csak a várakozás meg a kattintgatás, hogy lássák - ha még nem számolták ki -, hogy mennyi pontjuk is lett összesen.
Két nap a ponthatárok kihirdetéséig, de még közel sincs mindenkinek fenn a rendszerben minden pontocskája. És ugyebár nem mindegy, hogy 200 vagy 240, vagy esetleg 500. Ez a nagynak tűnő szám rengeteg dologból tevődik össze, ezért is tart ilyen sokáig a kikalkulálása. Pluszpontot ért minden, amivel igazoltuk, hogy van nyelvvizsgánk, országos versenyhelyezésünk, releváns szakmánk, hogy kapjuk a rendszeres gyermekvédelmi támogatást, meg hasonló ínyencségek. Ezért maximum 100 pont járt, a többi a tanulmányi jegyeken múlott. Akinek ezek alapján nem sikerült elérnie a 240 pontot, azt keresztet vethet a főiskolának vagy az egyetemnek, de még nyitva áll előtte az ajtó, ha felsőfokú szakképesítésre akar járni. Ott a 200 pont a minimum, amit össze kell kaparni. Persze, ezek a számok a legalsó ponthatárt jelentik, a bejutási pontszám minden szakon más és más.
Én már öreg rókának számítok ebben a bizniszben, már negyedszer izgulom végig a júliust, de el kell, hogy mondjam, mindig tudnak meglepést okozni. Megnézheted mennyi volt a múlt évi ponthatár, meg a korábbiak, matekozhatsz napokon keresztül, de a végeredmény ritkán logikus vagy előre kiszámítható. A legnehezebb szakra akár 250 ponttal is bekerülhetnek, míg a könnyű szakokon a 480-at súrolja a ponthatár. Szóval a bejutás nem egyenlő a záróvizsga sikerével, sokan már az első évben kihullnak, vagy pályát módosítanak. Ám a sláger szakmák nagyjából változatlanok (pl.: kommunikáció, számvitel, gépészmérnöki és kereskedelem), ami nekem nem a legjobb hír, mert ismét vért izzadhatok, mire bejutok a pszichológia mesterképzésre (alapképzésre is csak másodszorra sikerült).
És ha már szóba jött, akkor lovagoljuk át a mesterképzések zabolátlan mezejére. Mióta kettéosztották a ritkán kettészedhető szakokat is, folyamatos méltatlankodás és káosz uralkodik a felsőoktatásban. Az orvosok és jogászok jól jártak, de a többiek bíbelődhetnek két szakdolgozattal, két diplomával és a felesleges körökkel, amelyek a nyelvvizsgák hiányában, esetleg a felvételin való rossz teljesítmény miatt megnehezíthetik az újdonsült BA és BSC diplomások továbbtanulási esélyeit. Én előző évben el is csúsztam a banánhéjon, a szakdolgozat és a nyelvvizsga kifogott rajtam, de idén már reménykedve álltam rajtvonalhoz. Amilyen mázlista voltam, mind a két helyen, ahová jelentkeztem, szóbeli és írásbeli vizsga is várt rám. Őszinte leszek, a legtöbb suliban csak szóbelivel vártak volna, így több pontot is kaptam volna, de így utólag rá kellett jönnöm, hogy szeretem a kihívásokat, vagy csak mindig beleválasztok. Szóval, mint látható, mindegyik egyetemnek más volt az elképzelése az ideális felvételiről, miként a pluszpontokról is. Valahol 20 pontot is adtak, máshol csak 10-et, és azt is mindenki másért és másért. Van, ahol a második és harmadik nyelvvizsga a tuti, máshol a publikáció számít favoritnak, de ami biztos, az OTDK helyezés mindenütt emeli a jelentkező esélyeit. A lényeg a lényeg, nagyon pronak kellett lennie annak, aki mind a 100 pontot be tudta zsebelni, ami pluszpontokon kívül a diploma jegyen és a felvételi eredményen múlt.
Megesett pár szakkal múltévben, hogy 37, 40 vagy 47 ponttal is könnyűszerrel bejuthatott rá bárki, ám idén megszigorították a felvételi eljárást, és akinek nincs meg a minimum 50 pontja, olyan, mintha el sem ment volna felvételizni. Nem vicces, főleg, hogy a fentebb említett szakokon emiatt előfordulhat, hogy kevés hallgató lesz szeptembertől. Sőt, még szomorúbb, hogy a jelentkezőnek pedig, aki kifizetett 4-5000Ft-ot is akár egy felvételiért, még kevésbé lesz nevetőgörcse, amikor a felviben meglátja, hogy a nulla pontért tejelt, meg erőlködött annyit. Persze nem mindenhol kellett fizetni azért, hogy eljuss a felvételi bizottság elé, mivel ez is egyetemfüggő volt. Öröm az ürömben. És ami a legjobb! Hétfőn minden elért pontunk elszállt az éterben, magyarán szólva a mesterképzésre jelentkezők pontjai szőrén-szálán eltűntek a felvi rendszeréből, ami elvileg csak átmeneti baki, ezért reméljük, szerdáig visszatérnek, mert a végén még üresen maradnak azok a drága egyetemi tantermek!
Bármi is az előérzeted, hagyd otthon és gyere el szerdán te is bulizni egyet és tudjuk meg együtt a ponthatárokat! Több helyszínen is rendeznek idén partikat, az egyik csak rád vár! Igyunk a sikerre és igyunk a bánatra is! Én ott leszek valamelyiken, az fix!
