[caption id="attachment_1037" align="aligncenter" width="600"]
megkopott képek, megkopott szerelem....[/caption]
Már a címből egyértelműen következtethetett mindenki. Szinetár Dóra és Bereczki Zoltán cikkem témája.
Ugyanis. Két hete folyamatosan az Ő arcukat látjuk minden szennylapon… kezdek izgulni, vajon Erős Antónia mikor jelenti be, hogy „MEGVOLT, elváltak. Egy ország sír. GYÁÁÁSZNAP!”
Kérdem én: Kit érdekeeel? Két művészről beszélünk. Egy olyan szerelmespárról, akik csöpögtek a nyáladzástól minden közös haknijukon, vagy elég volt belépni az Operett Színházba. A csapból is Ők folytak. Ha jobban belegondol az ember, nem biztos, hogy olyan véletlenül válnak meg az Operettszínpadtól. Egyik nap azt halljuk, hogy ünnepel a színház, végre elment a két csodabogár. Másnapra el is válnak. Mi lesz holnap? Bereczki feleségül megy Mester Tamáshoz, Dóri pedig felkeresi a legközelebbi nyugdíjasklubot, s választ találomra? Emlékezzünk csak Zoli elődjére…
Nos, a jövő még messze, menjünk vissza a Cserháti-Máté emlékestre. Meglepő módon mind a két pacsirta olyan dalokat énekelt együtt vagy külön, ami épp a szakításról vagy elhagyott szeretőről szól. Kicsit mintha sejtették volna a végkimenetelt?
A nézők persze elérzékenyülten vastapssal köszöntötték hőseinket. Persze meg is érdemelték, hiszen adottságaikban senki sem kételkedett, hitelességükben viszont annál inkább.
A másik dolog pedig Dóri szülői felügyelete. Ismeri mindenki a két csodás művészt. Sajnos viszont, ha a híresztelések igazak bennük is csalódnunk kellett. Szinetár Miklós azt állítja, hogy az anno 23 éves Zoli, enyhe ugródeszkaként használta Dóri gerincét. Ez is felvet egy érdekes kérdést. Miért ilyen sokáig? Ilyen nehéz volt végigmászni a Szinetár család hátán? Megoldhatta volna egy-két év alatt is. Bekerült volna úgyis az Operettbe, válás után pedig a ház fele megint csak az övé.
Azért is tartom furcsának a szülői átkozódást, mert Bereczki nevelte Dóri nagypapakorú exférjének a gyermekét is. Aki nem mellesleg apaként tekint az Operettes sztárra.
Mindezek ellenére, nem értem, hogy a sajtó miért van ennyire oda ezért a témáért. Tehetséges emberek, LEHET, hogy nulla önbecsüléssel… de talán ez is kell a szakmájukhoz.
Ha sikerül kikecmeregniük a sajtó porszívójából, remélem, még kaphatunk tőlük értékes pillanatokat.
Bm.
